A fiú, aki egy csillagra ült (Taekook) ✓

második évad: ötödik rész

he didn't call me beautiful first, he called me exquisite

Ez volt Chen utolsó éjszakája a kollégiumban, mielőtt Zhengzhou-ba utazott volna a családjához a téli szünetre. Taehyungnak egy rossz szava sem lehetett rá, hiszen ez alatt a pár nap alatt mindig mellette volt, és megpróbálta elterelni a gondolatait Jungkookról, csak, hogy Taehyung nem volt képes mást is beengedni a fejébe, egyedül a szerelme járt ott. Minden éjjel és mindennap rá gondolt, nem tudott elmenni a tény mellett, miszerint Jungkook végleg abbahagyta a Taehyungnak való üzengetést. A téli szünet óta egy betűt sem írt, és egészen eddig Chen mindig megakadályozta Taehyungot abban, hogy elővegye a telefonját, azonban a kínai srác az elébb hagyta el a szobájukat, hogy nasikat vásároljon, tehát Taehyung önkívületi állapotban kapott a fiókjában eldugott telefonjáért.

Chen kikapcsoltatta vele a készüléket, s azt mondta neki, hogy nem egészséges az, hogy ennyire beleőrüljön ebbe a dologba, így alig bírta kivárni azt, hogy a telefonja ismét felébredjen. Taehyung a fejébe vette, hogy most már tényleg muszáj felvennie a kapcsolatot a dokival, nem várhatott tovább, a kettejük helyzete már az utolsókat rúgta, a fiú pedig beleőrült volna abba, ha most végleg elveszíti a szerelmét. Mint az utóbbi napokban, most sem jött egyetlen értesítése sem Jungkooktól, így először rákeresett a közösségi médián, hátha ott el tudná érni őt, azonban kétségbeesetten vette észre, hogy Jungkook minden platformon letiltotta őt. A szíve hangosan dübörgött a mellkasában, el sem akarta hinni, hogy ez történik vele, s mégis igaz volt. Utolsó reményére, a hívás gombra kattintott, miután kikereste Jungkook nevét a kontaktok közül. Heves lélegzetvételekkel hallgatta a telefon idegesítő hangját, miközben éppen kicsengett, azonban miután Jungkook a nyolcadik csengésre sem vette fel, Taehyung kinyomta a hívást. Ezt néhányszor még megismételte, egészen addig, amíg egy hang meg nem szólalt a készülékből, a fiú pedig már éppen fellélegzett volna, azonban amint felismerte a szolgáltató hangját, hangosan felsírt. Jungkook kikapcsolta a telefonját, teljesen elérhetetlen.

Taehyung nem gondolkodott, nem is tudott tiszta fejjel gondolkodni, így a könnyes arcát megtörölve, a telefonját teljes erejéből a földhöz vágta. A már így is törött képernyőjű telefon ripityára tört, az alkatrészek pedig széthullottak a földön, de jelenleg mindez egyáltalán nem érdekelte Taehyungot. Most jött rá csak igazán, hogy tényleg elrontotta, Jungkook most ugyanazt csinálja vele, amit ő tett vele hónapokon keresztül, és az érzés teljesen elgyengítette a fiút. Fájt a szíve, a lelke, a tüdeje. Nem tudott normálisan lélegezni, szinte hörgött, a sírástól már nem látott rendesen, s próbált szavakat formálni, de mintha megnémult volna, egy hang sem jött ki a torkán. Ebben a pillanatban toppant be Chen a helyiségbe, akinek a kezdeti jókedve azonnal eltűnt az arcáról, amint meglátta, hogy milyen állapotban van Taehyung.

- Istenem, Taehyung! - a vásárolt dolgokat szinte eldobta magától, majd leguggolt az említetthez, aki idő közben a földre vetette magát, és megállás nélkül zokogott.