Be Yourself

3. fejezet

Már egy hét eltelt a matek órán történtek óta. A múlt alkalommal a Berry's-ben elmeséltem Emmának és Zacknek, hogy pontosan mi is történt, és esküszöm nem túlzok, ha azt mondom, azóta meg vannak őrülve.

Viszont bánatukra – és az enyémre is – azóta nem beszéltem Skylerrel. Néha elkapom a pillantását az iskola folyosóján, vagy érzem, ahogy matek órán a tekintete lyukat éget a tarkómba, de ezeken kívül semmi.

Most épp az ebédlőben ülünk, Emmával és Zackkel. Unottan bökködöm a villámmal az előttem heverő salátát. Jövő héten kezdődik a bajnokság, ezért oda kell figyelnem arra, mit eszek. Ez a menza kaják nagy százalékát kilövi, így maradt a saláta.

- Benne vagy Alex? – kérdezte Emma, majd harapott egyet a burritojába.

Felkaptam a fejem: - Miben? Bocsi, nem figyeltem.

- Pénteken, azaz holnap lesz egy buli Cassy-nél, Zackkel azt beszéltük, hogy el kellene menni. – mondta.

Forgattam a szemem. A bulik nem igazán az én világom. Nem vagyok az a tipikus otthonülős típus sem, de szívesebben töltöm az időmet csak a barátaim társaságában, mint egy csapat részeg, hormon bajos tinédzserrel.

- Ashley említett valamit tegnap edzésen, de nem hinném, hogy megyek. Tudjátok, hogy nem vagyok oda a bulikért. – mondtam.

- Igen tudjuk, de neked is ki kell mozdulnod és élvezned a középiskolás éveidet. Végzősök vagyunk Alex. Mi csak nem akarjuk, hogy az utolsó évünk abból álljon, hogy otthon ülünk. – mondta Zack, remélve, hogy az érveivel meg tud győzni.

- Nem tudom, hogy az miért baj. Én teljesen meg vagyok azzal is, ha elmegyünk kajálni, meg filmezünk, beszélgetünk, bowlingozunk vagy akármi. – mondtam: - Tudjátok, csak mi. Idegenek nélkül.

- Kérlek Alex. Jó buli lesz. Csak most az egyszer. – kérlelt: - Valószínűleg Skyler is jön. – tette hozzá incselkedve.

Tudja, mivel vegyen rá.

- Jó. Legyen. – sóhajtottam. Tudom, hogy addig úgysem hagynak békén, míg bele nem megyek.

- Éljen. – kiáltottak fel mindketten, mire én játékosan megráztam a fejem: - Akkor holnap a buli előtt nálad találkozunk és együtt megyünk. Segítek elkészülni. – dörzsölte össze a tenyerét Emma.

- Alig várom. – mondtam. Remélem éreztétek a szarkazmust.

Eljött a várva várt buli napja. Juhé. Órák után a házamba indultunk Emmával, mert szerinte soha nem lehet elég időnk felkészülni a bulira. Zackkel megbeszéltük, hogy nyolckor találkozunk nálam.

- Szóval, mit tervezel felvenni? – kérdezte Emma, miközben a szekrényemben kutakodott.

- Egy tépett farmert, topot meg a farmerdzsekimet. – mondtam a tervemet, de láttam az arckifejezésén, hogy nem elégedett vele.

- Ne már Alex. Hogy akarsz így imponálni Skylernek? – sóhajtott fel csalódottan: - Ennél kicsit extrémebb szettet is bevállalhatnál.

- Nem akarok semmi extrémet bevállalni. Ez csak egy buli. Skylernek pedig feleslegesen szeretnék imponálni, ugyanis van barátja, és ha nem lenne sem vagyok benne biztos, hogy érdekelném. – szóltam.

- Alex, túlságosan is alábecsülöd magad. Elképesztő ember vagy és bármelyik lány a földön szerencsés lenne, ha veled lehetne. Aki pedig ezt nem így gondolja, azt ki kell vizsgáltatni, mert valami baj van a fejével. – karolta át a vállam: - Skyler is nagyon szerencsés, még akkor is, ha nem tud róla. – suttogta a fülembe.