Be Yourself

35. fejezet

- ... és én úgy tudtam, hogy nem lesz otthon.

- Azért minden rendben volt? – kérdeztem kíváncsian.

- Persze. – bólintott Zack könnyedén: - Számtalan zavart, és kínos pillantást követően annyit mondott, hogy csináljuk csak nyugodtan a dolgunkat, ő meg megy dolgozni. Ez után percekig csendben ültünk, és csak néztünk értetlenül egymásra.

- Ó... - nevettem fel.

- Nem vicces. – próbált elhallgattatni, miközben zavartan a hajába túrt: - Szerintem soha nem éreztem magam még ilyen kínosan.

- Azért be kell vallanod, hogy egy kicsit vicces. – mosolyogtam, próbálva elnyomni a nevetést: - De sajnálom, hogy majdnem lebuktál. Mikor mondod el nekik, amúgy?

- Nem tudom. – felelte: - Elég nehéz téma.

- Hidd el, én tudom. – sóhajtottam fel. Zack nagyjából ugyanazzal a problémával küzdd, mint én. A baráti társaságunkon kívül senki nem tudja, hogy meleg, és bár már készen áll arra, hogy nyíltan felvállalja önmagát, a szüleinek még nem merte elmondani. Egy részem meg tudja érteni, hiszen még nálam is hátra van az egyikük.

- Sziasztok. – csatlakozott hozzánk Sky, ahogy haladtunk a folyosón: - Miről van szó?

- Zacky fiú randin volt. Balul sült el. – feleltem vigyorogva: - Az anyukája majdnem rajtakapta.

- Alex, mondtam, hogy ne mondd el senkinek. – csitított kínosan rám pillantva.

- Ugyan Zack, csak Sky tudja. Neki pedig elmondtam volna később is, ha nem most. – forgattam a szemem.

- Igaz. – sóhajtott: - Ti, meg a kapcsolatotok.

- Pontosan mi a problémád vele? – kérdezte Sky kíváncsian, enyhén visszafojtott nevetéssel.

Zack felsóhajtott: - Igazából semmi. Csak soha nem fogom megérteni, hogyan csináljátok azt, hogy ilyen jól kommunikáltok, meg megértitek egymást már szinte szavak nélkül is.

- Enyhe túlzás, hogy jól kommunikálunk. – horkantam fel.

A barátnőm nevetve bólintott: - De legalább fejlődőképesek vagyunk.

- Igaz. – értettem egyet mosolyogva.

- Ezt szeretném én is. – csapta össze a tenyerét Zack, mire a körülöttünk levő diákok egyként fordultak felénk. Zack kínosan pillantott körbe, majd legyintett egyet.

- Mit szeretnél? Fejlődni? – kérdeztem értetlenül.

- Nem. – felelte: - Hanem egy jól működő kapcsolatot. Tény és való, hogy megvoltak a magatok gondjai, de mindig sikerült kijönnötök belőle, és minden alkalommal erősebben.

- Tudod... - szólaltam meg, miközben leültünk a kinti padok egyikére. Ma úgy döntöttünk, hogy elkerüljük a menzát, és inkább kiülünk az udvarra az asztalokhoz, úgyis kezd egyre jobb, melegebb idő lenni.

Zack babrálni kezdte az ingének a gombját, teljesen figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy éppen hozzá beszélek: - Zack! – szóltam rá kissé élesebben, mire felkapta a fejét, és rám meredt. Skyler jót szórakozott rajtunk, érdeklődve figyelte a kettőnk közti civakodást, egészen addig, míg Zack hirtelen el nem csendesült.

- Mit nézel? – kérdezte Sky, a pad alatt összefonta az ujjainkat, és szabad ujjával apró köröket rajzolt a kézfejemre.

- Ezt nem hiszem el. – mormolta a spanyol fiú halkan: - Akkor ezért nem mondott semmit.