Be Yourself

11. fejezet

- Nagy hírem van. - állt mellém izgatottan Emma.

- Tényleg? Mi lenne az? - kérdeztem nevetve.

Igazából nem tudtam, mire számítsak, mert Emma könnyen lesz izgatott a világ legapróbb dolgaitól is. Múltkor azért hívott fel, mert látott egy videót egy kiscicáról, aki megijedt egy kígyóuborkától. Az után napokig mutogatta és nevetett rajta.

- Tudod, hogy Tommy-val van egy közös projektünk, ugye? - kérdezte.

- Igen tudom, másról sem beszélsz. - vágtam rá: - És tényleg, "Tommy"? - vigyorogtam.

- Nem az a lényeg! – legyintett: - Szóval a hétvégén átjött hozzám, hogy folytassuk, és rengeteget beszélgettünk, meg nevettünk... - sóhajtott fel gyengéden, a szeme csillogott.

- Valaki nagyon oda van. - vigyorogtam.

- Nagyon. – bólintott egyetértésében: - Szóval beszélgettünk, és nagyon közel ültünk egymáshoz. Nálunk vacsorázott és anyáék is nagyon kedvelik. Mielőtt haza ment volna, megölelt és megpuszilt ééééééééés elhívott randizni. - ujjongott.

- Wow, Em. - vigyorogtam: - Nagyon örülök neked.

- Szerinted, ez azt jelenti, hogy ő is kedvel engem? – kérdezte, én pedig hitetlenkedve néztem rá. Ha másról van szó, akkor ő az ész, ha önmagáról, akkor pedig esküszöm, hogy vak.

- Hát kétlem, hogy azért hívott el randizni, mert nem kedvel. – nevettem fel.

- Sziasztok! - állt meg mellettem a barátnőm, kezét lazán a hátamra helyezte. Kelleni fog egy kis idő, míg hozzászokom a hangzásához. Skyler Evans a barátnőm. Wow.

Ha már Sky szóba jött, még senkinek nem meséltem el a hétvégén történteket. Egyrészt, mert még én sem fogtam fel teljesen másrészt, mert attól féltem, hogy csak álmodom, és egyszer csak felébredek, egyedül a szobámban és rájövök, hogy minden csak átverés volt. Viszont egy dolog biztos, Emma meg fog ölni.

- Szia Sky. - köszöntem, harapdálva az alsó ajkamat, hogy kicsit visszaszorítsam a vigyoromat és a késztetést arra, hogy egyszerűen lehajoljak és megcsókoljam.

Sky csak kacsintott.

- Oké, valami történik. Miről maradtam le? - kérdezte Emma, folyamatosan minket bámulva.

Tudtam, hogy nem kell mondanom semmit, hiszen Emma jobban ismer, mint én saját magamat.

Pillantásunk találkozott: - Na ne! - kiáltott fel ugrándozva.

- Jézusom Em, nyugodj le. - ragadtam meg a karját, Sky pedig csak mosolygott.

- Szóval tényleg? Nem csak képzelődöm? - kérdezte izgatottan.

- Biztosíthatlak róla, hogy nem képzelődsz. - csatlakozott be a beszélgetésbe Sky, most már vigyorogva.

- Mégis mikor történt ez? És miért nem mondtad? - csapkodott.

- Bocsi Em, nem nagyon volt rá alkalmam. - védekeztem.

- Emma miért csapkodja Alexet? - érkezett meg a társasághoz most már a két fiú is.

- Mert azt mondtam neki, hogy a kiscicás videó, amit tegnap küldött nem volt aranyos. - vágtam rá.

Sky kérdőn nézett rám, én pedig a pillantásommal jeleztem neki, hogy később elmondom.

Bólintott.

- Tudod, hogy ilyet nem mondunk neki. - nevetett fel Zack.

- Tudom, tudom. Csak kiszaladt a számon. – vigyorogtam: - Gyenge pillanat volt. – tettem hozzá.

- Erre még visszatérünk Lex. - fenyegetett meg Em játékosan, majd megragadta a mellette álló Tom karját: - Gyere Tommy. - mondta, majd elrángatta tőlünk.

Zack azon nyomban utánuk fordult, a szeméből pár perce még csillogó jó kedvet düh váltott fel. Vajon mi lehet a baja?

- Hé Zack. Minden oké? - kérdeztem aggódva.

- Persze. Minden rendben. - mondta erőltetett mosollyal az arcán, majd minden további nélkül elsétált az ellenkező irányba.

- Hát ez fura volt. - mondta Sky.

- Aha, szerintem is. - vontam fel a szemöldököm Zack távolodó alakját bámulva.

----------

- Átjössz suli után? - kérdezte Sky: - Filmezhetnénk egyet.

- Persze. - mosolyodtam el, miközben leültünk a padhoz, felkészülve a matekra: - De órák után még edzésem van. - tettem hozzá.

- Nem baj, megvárlak. - vigyorgott: - Úgysem kocsival jöttem.

Szokás szerint, nem tudtam oda koncentrálni a tananyagra. Nem is az a baj, hogy matek és nehéz, hanem, hogy a tanár hangja untat, ráadásul még magyarázni sem tud.

Úgyhogy gondolkodtam. Tudom, meglepő, hisz mikor nem? De most komolyan azon járt az agyam, hogy mi lehet Zackkel. Mintha valami eltört volna benne, amikor Tom és Emma együtt sétáltak el. Hiába mondta, hogy semmi baja tudom, hogy ez nem igaz. Ismerem már annyira. Majd még egyszer megkérdezem tőle, amikor pizzázunk, hátha négyszemközt majd elmondja az igazat. Aggódom érte.

- Kicsim, megint megakadtál? - suttogott Sky.

Meglepetten néztem rá: - Kicsim, mi? – vigyorogtam.

- Ó, shh. – forgatta a szemét: - Válaszolj a kérdésemre.

- Mi is volt az? - vontam össze a szemöldököm.