Be Yourself

34. fejezet

- Akkor csak azt mondd el, ide jár-e a suliba?

- Nem.

- Nem mondod el, vagy nem ide jár? – kérdeztem kíváncsian. Eddig kitartottam, nem most adom meg neki a lehetőséget a kihátrálásra.

- Nem mondom el.

- De miért nem? – bosszankodtam: - Azt hittem legjobb barátok vagyunk. – néztem rá szomorúan.

- Ez az arc nem fog beválni. – vigyorgott, miközben ujjaival köröket rajzolt le az arcom előtt.

- Mikor lettél te ilyen makacs? – vonta össze a szemöldököm.

- Tudod, az embernek meg kell erősödnie ilyenek terén, ha pletykás lányokkal van körülvéve. – nevetett fel Zack.

- Hogyne. – bólintottam nevetve: - Szóval, mikor tudhatjuk meg végre, hogy ki ez a rejtélyes srác?

- Idővel. – felelte: - Nem szeretném elkapkodni a dolgokat úgy, mint Tom esetében.

- A türelmetlen énem most nem boldog. – tekertem a fejem: - De megértem. Emma tud róla?

- Reggel beszéltünk, akkor említettem neki. Elkezdett kérdésekkel bombázni, én pedig elmenekültem. – dőlt a szekrénynek nevetve: - Ezért sem szeretném még bemutatni. Csak meg akarom ismerni, hogy tudjam, biztosan megéri.

- Akár hogyan is lesz, én melletted állok. – pacskoltam meg a vállát.

- Köszi Lex. – mosolygott.

- Nem fogjátok elhinni... – pattant mellénk Emma is.

- Mi történt? – kíváncsiskodott Zack.

- Jöttem ki a teremből, éppen titeket kerestelek, amikor Tom megállított a folyosón, mert beszélni akar velem. – értetlenkedett.

- Mit mondtál neki? – kérdeztem.

- Megmondtam neki, hogy én nem akarok vele beszélni, aztán ott hagytam. Csak azt szeretném tudni, miért hónapokkal később próbál beszélgetni, amikor már rég megtehette volna. – tekerte a fejét.

- Ez már az ő gondja Em. – magyarázta Zack.

- Na mindegy is. – legyintett Emma: - Szóval, miről van szó? – kérdezte kettőnkre pillantva.

- Zacky fiú új barátjáról. – feleltem vigyorogva, ahogy néztem, hogy Zack vadul rázza a fejét, némán kérlelve, hogy ne mondjak semmit se.

- Neked sem mondta el ki az? – érdeklődött Emma.

- Sajnos nem. – sóhajtottam fel csalódottan, miközben elindultunk az autó felé.

- Oké, befejezhetitek. – figyelmeztetett Zack: - Inkább mesélj te Emma. – fordította figyelmét a lányra, aki éppen elővett egy zacskó gumicukrot a táskájából, majd felénk kínálta.

- Nem kell köszi. – utasítottam el.

- Szóval Em? – kérdezte Zack újból, miközben elindultunk a kocsival a Berry's-be. Skyler és a többiek már valószínűleg ott vártak ránk.

- Mi van velem? – értetlenkedett.

- Tudod, te és a szakkörös srác... - magyarázta: - Hogy is hívják? – gondolkodott, ahogy leparkolt az étterem előtt.

- Nem tudom, miről beszélsz. – tagadta Emma, majd kiszállt a kocsiból és egy ablak melletti asztal felé mutatott: - Nézzétek, a többiek már itt vannak! – és gyorsan feléjük sietett.