Be Yourself

9. fejezet

Már magától az iskolába lépés gondolatától is ideges lettem. Ez az egész hétvége olyan volt, mint egy álom és ismerve magamat ez az egész elképesztően kínossá és zavarba ejtővé fog válni. Igazából azért vagyok ideges, mert szombat este óta ma fogom először látni a piszkos szőke hajú szépséget. Alapból elég kínosan szoktam viselkedni új szituációkban, és bár az elmúlt napon történt csókok nem változtatnak sok mindenen, tudom, hogy nem leszek képes normálisan viselkedni. Első sorban azért sem, mert Sky lány, - micsoda meglepetés - én pedig még mindig nem coming-outoltam.

Az iskola ajtaján belépve egyből vörös hajú barátnőmet kerestem. A hétvégén nem igazán volt alkalmam elmesélni neki a történteket és úgy érzem, szükségem van rá, különben fel fogok robbanni.

Villám gyorsan a szekrényemhez léptem, amikor megpillantottam, hogy Emma éppen Thomassal beszélget a szekrényének dőlve. Úgy döntöttem, hogy mielőtt félbeszakítom a beszélgetésüket, kipakolok a szekrényemből, már csak azért is mert el tudom képzelni, hogy Emma jelenleg éppen olvadozik belülről. Engem nem tud átverni, hiába próbálkozik.

- Sziasztok. – köszöntem nekik, miután bezártam a szekrényemet. Megálltam Emma mellett, miközben apró mosollyal köszöntöttem az előttem álló Tom-ot.

- Hé Lexi. – vigyorgott Emma, miközben lazán átkarolta a vállamat.

- Szia Alex. – intett Tom.

- Miről folyik a nagy beszélgetés? – kérdeztem kíváncsian.

- Ó, csak egy projektről, amiben partnerek lettünk. – mondta Tom mosolyogva, a szemem sarkából pedig láttam, hogy Emma elpirul.

Tom felsóhajtva az órájára nézett: - Mennem kell, majd később akkor megbeszéljük a részleteket Em. – mosolygott Tom.

Miután elment, nevetve néztem Emmára:- Később megbeszéljük a részleteket Em. – gúnyolódtam.

- Ó, pofa be. – vágta rá egyből.

- Szóval kedveled, mi? – vigyorogtam.

- Mi? Én, Tommy-t? Dehogy!– tagadta.

Szkeptikusan néztem rá.

- Oké, talán igen. – sóhajtott fel: - Jól néz ki, mellette okos is és mindig megnevettet, kedves. Tudod, jól érzem magam körülötte. Talán az esetem? – kérdezte.

Felkuncogtam az arcán megjelenő álmodozó pillantáson: - El fogod mondani neki? – kérdeztem.

- Nem tudom. Nem akarom tönkre tenni a barátságunkat. Egyelőre még nem kaptam tőle semmilyen jelet arra, hogy kedvelne. – húzta a száját.

- Ne aggódj, biztos vagyok benne, hogy kedvel téged. Hiszen, ki tudna ellenállni Emma Jones vonzerejének? – kérdeztem vigyorogva.

Viszonozta a mosolyomat: - Oké, elég belőlem. Inkább mesélj te. Történt valami pénteken? Hallottam pletykákat, hogy Sky és Ash már nincsenek együtt. Igaz ez?

- Igaz. – válaszoltam.

- Akkor szabad a pálya! – kiáltott fel: - Na és mi volt miután elmentünk? – kérdezte kíváncsian, mire elpirultam: - Az arcod színe alapján volt valami. AZONNAL RÉSZLETEKET KÉREK!

Válaszra nyitottam a számat, amikor láttam, hogy egy ismerős szőke fordul be a folyosó sarkán, ezért gyorsan megragadtam Emma csuklóját és berángattam az első terembe, amit találtam.

- Alex, mi az istent művelsz? – kérdezte idegesen, miközben fogta a csuklóját: - Miért rángattál be egy üres terembe?

- Bocsi, csak maradj csendben egy kicsit és hallgass meg, oké? – mondtam.