14. fejezet

1.8K 56 10
                                    

- Remélem nem lesz ma balhé.

- Mire gondolsz?

- Hát, a vita Zack és Tom között. Remélem nem fog az este kárára menni. – mondtam.

- Szerintem nekik is kell a kikapcsolódás, maximum majd kicsit távolabbról nézik egymást. – mondta Skyler.

- Lehet, hogy meg beszélnem kellene Tommal. Kideríteni végre, hogy mi történt. – gondolkodtam.

Sky kis hezitálással válaszolt: - Hát... - kezdte: - Szerintem, nem kellene beleszólni. Elvégre, Zack az egyik legjobb barátod, és ha ő nem mondta el, akkor biztos van valami komolyabb oka rá. Inkább vele kellene beszélned. – érvelt.

Felnyögtem a frusztrációtól: - De ha megkérdezem Zacket, mindig eltereli a szót, vagy ott hagy válasz nélkül. Tudni akarom, mi történik, segíteni akarok neki.

- Kicsim, biztos vagy benne, hogy ez jó ötlet? Lehet, hogy rájuk kellene hagynod inkább, hadd oldják meg egymás között.

- De...

- Sziasztooook. – nyitotta ki Emma a kocsi hátsó ajtaját, majd elhelyezkedett a vezetőülés mögött: - Ugye nem szakítottam félbe semmit? Mert ha éppen egymásnak akartatok esni, akkor szóljatok most, és megyek a saját kocsimmal. – piszkálódott.

- Em! – figyelmeztettem, Sky pedig vigyorogva hátra fordult és köszöntötte.

- Most mi van? Nem vagyok semmi jónak az elrontója. Értékeld, a szándékot Lex. – vigyorgott Em. Legalább visszatért a régi önmagához. Bár engem nem tud átverni, tudom, hogy még mindig bántja a dolog, de inkább nem mutatja ki. Mindig másokra gondol maga előtt.

- Én értékelem Emma. – szólt közbe Skyler.

- Kicsim, ne bátorítsd. – forgattam a szemem.

- Köszönöm szépen Skyler. – bólogatott Emma: - Legalább valaki. – nézett rám szúrós szemmel.

- Ugyan, soha nem tudhatod, mikor szakít félbe valamit, Alex. – pillantott rám Sky: - Jelenleg is rengeteg dolog fut át az agyamon, amit félbeszakíthatott volna. – tette hozzá.

Erre kényelmetlenül fészkelődni kezdtem az ülésen. Mégis mi az isten történik? Akaratom ellenére elkezdtem arra gondolni, mi történne, ha most ketten lennénk csak a kocsiban, és éppen nem tartanánk nyilvános helyre a többiekkel.

Az eleinte csak gyengéd csókok egyre mélyülnének, egyre kétségbeesettebbek és szenvedélyesebbek lennének, ahogy folytatnánk. Aztán Skyler kicsatolná a biztonsági övét anélkül, hogy ajkaink szétválnának. Elképzeltem, ahogy lassan átmászik az üléseket elválasztó váltó fölött, hogy elhelyezkedjen az ölemben és...

- Alex, itt be kellett volna fordulnod. – szólalt meg Skyler mellőlem.

- Ó bazdmeg... - mormoltam idegesen. A vágyó gondolatok annyira elterelték a figyelmemet, hogy nem vettem észre, hogy a kelleténél tovább haladtam. A következő lehetőségnél megfordultam az autóval, fél szemmel pedig láttam, hogy Skyler vigyorogva engem néz. Tudja. Persze, hogy tudja: - Meg se szólalj. – szóltam rá, mielőtt bármit is mondana, ő per

- Miről maradtam le? – kérdezte Emma előre hajolva a hátsó ülésről.

Nem mondtunk semmit.

- Ó, ne. Éppen zavarok? Húzódj félre. – ijedt meg.

Szerencséjére, nagyjából két percen belül meg is érkeztünk a bowling pályához. Amint leparkoltam az autót, Emma villámgyorsan, szinte már kiugrott a kocsiból.

Be YourselfWhere stories live. Discover now