Vérben úszó szerelem(Germany x Poland)

32.fejezet

Poland szemszöge:

Hajnali egy.Egyszerűen nem tudok aludni.Mindig ugyanaz a rémálom.Újra és újra.Mint mindig,most zihálva ébredtem fel.Remegtem a félelemtől,miközben ugyanazt a mondatot mantráztam magamban:

Nyugalom.Most már vége van.

-Poland?Mi a baj?ült fel Germany az ágyban.Ó a francba,elfelejtettem,hogy ő is itt van.

-S..semmi...hazudtam remegve.Ő erre csak felvonta a szemöldökét,majd közelebb húzott magához a takaró alatt.

-Polska tudtad,hogy nagyon rosszul tudsz hazudni?Nyugodtan elmondhatod bármi is az.

-Cs..csak rosszat álmodtam...fordultam meg,hogy a szemébe tudjak nézni.

-Oh Poland!Ezt nem akartad elmondani?mosolyodott el Germany,miközben kisöpörte a szeméből kócos fekete haját.

-Csak ez olyan gyerekes...sóhajtottam fáradtan.-Mindig ugyanazt álmodom.Ugyanazt a rémálmot.bújtam Germanyhoz,majd rájöttem,hogy megint nincsen rajta póló.Így egy kicsit elvörösödve néztem végig,ahogy megpuszilja a homlokom.

-El szeretnéd mesélni?játszadozott az egyik fehér tincsemmel Germany.

-Hát...

-Ha nem akarod akkor nem muszáj...rázta meg a fejét Germany.

-Ez még nem olyan vészes,úgyhogy rendben...kezdtem a fejemet fogva.-Mindig úgy kezdődik,hogy ülök a sötétben.Aztán felvillannak azok képei akiket szeretek.Majd még egy villanás,és mindenki halottan fekszik körülöttem.Általában elsírom magam,miközben hallom hogy valaki azt morogja,hogy ez mind az én hibám.folyt le egy könnycsepp az arcomon.

-Shhh Lengyel ne sírj.simogatott Germany.-Most már vége van.Mióta tart ez a rémálom?kérdezte engem ölelgetve.

-Több hónapja.Már nem is számolom.Van amikor már emiatt nem is tudok aludni.szipogtam,majd megtöröltem a szemem.

-Hmp.gondolkozott el néhány pillanatig Germany.

-Elég érdekes ez a rémálom.Nem vagyok pszichológus,de ez biztos jelent valamit.Csak ehhez én nem értek.De...

-De mi?kérdeztem enyhén szipogva.

-De ahhoz értek,hogy hogy nyugtassalak meg.mosolyodott el Germany,majd magához húzva megcsókolt.

...

-Jó reggelt Poland!köszönt Ukrajna a müzlije mögül,mikor reggel fáradtan lebotladoztunk a konyhába.

-Hát ez meg mit keres itt?nézett mögém Ukrajna.

-Kibékültünk.vontam meg a vállam.

-Ahhhhhhaaaaaa...nyújtotta el nagyon értelmes mondanivalóját a bátyám.-Kértek müzlit?nyújtott felénk két müzliszeletet.Miután gyorsan megreggeliztünk,én gyorsan felfutottam a fürdőbe.

Gyorsan fogat mostam,majd összekötöttem a hajam,két tincset elül hagyva.Miközben készülődtem,a tükörből láttam,hogy valaki mögém sétál.

Biztos Ukrajna vagy Germany az...gondoltam magamban,majd a tükörben megláttam a hátam mögött vigyorgó Third Reichet.Sikítottam egyet,majd villámgyorsasággal megfordultam.Ahol Germany nézett rám értetlenkedve.

-Megijesztettelek angyalom?mosolygott rám.

-Ja nem csak...

-Csak mi?nézett rám Germany kérdőn.

-Hm,semmi hülyeség...pusziltam meg a száját lábujjhegyre állva.

-Ugye tudod,hogy nem fogod elvonni a figyelmemet ezzel?nevetett Germany.

-Dehogynem fogom.csókoltam meg, ismét ágaskodva,majd a kezemet a mellkasának támasztottam.

-N...na jó nyertél.szólalt meg Germany levegőt kapkodva.

...

Germany szemszöge:

-A suliban mit fognak szólni a többiek ahhoz,hogy tegnap még meg akartál ölni,most meg egymás kezét fogjuk?kérdeztem a mellettem sétáló Polandtól.

-Nem lesz gond,már megszokták hangulatingadozásaimat.vonta meg a vállát nevetve Poland.

-Oh,oké.Figyelj,kérdezhetek valamit?tettem a tarkómra a kezem.

-Persze!mosolygott Poland.

-Sokat gondolkoztam a tegnapi napon.-kezdtem félve.

-Ez nem kezdődik jól...húzta el a száját Poland.

-Amikor kérdeztem hogy miért csináltad ezt magaddal,te rávágtad,hogy azért mert azt hittem,hogy megutáltál.Mint mindenki.hadartam gyorsan.-Miért rakod hozzá,hogy mindenki?

Poland néhány másodpercig csak csöndben nézett maga elé,majd szembefordult velem.

-Mert volt néhány olyan rossz kapcsolatom aminek az lett a vége,hogy mindenért én vagyok a hibás,mindent én rontottam el,és hogy rohadjak meg,soha többé nem akarnak látni egy ilyen hisztis ribancot mint én.morogta Poland.Tudtam,hogy ez a téma ezt váltja ki belőle,de ezt már tudnom kell.

-És,eddig hány kapcsolatod volt,ha szabad kérdeznem?tettem fel félve azt a kérdést,ami már régóta baszogatta a fantáziám.

-Miért akarod ezt tudni?villant rám Poland szeme mérgesen.-Te is egy ribancnak fogsz gondolni.Vagy már annak is gondolsz.fordult el tőlem.Nem dacosan,inkább olyan...szomorúan.

Csöndben sétáltunk a suli felé.Nem mertem még többet kérdezősködni.

-5.Veled együtt.szólalt meg halkan Poland.Próbált magabiztosnak tűnni,de remegett a hangja beszéd közben.

-Tudom,hogy átlagon felüli meg sok,meg már bánom is az összeset...

-Poland.Nem kell magyarázkodnod.Nekem ezzel semmi bajom nincs.fakadtam ki,mivel nem nagyon hagyott szóhoz jutni.

-Hogyhogy nincs?Szinte mindenki ezért utál.nézett fel rám Poland.

-Most velem vagy együtt.Ez a lényeg.Az már,hogy régen mi volt,az a te dolgod,és nem az enyém.vontam meg a vállam.Egy kis hazugság belefér nem?Sajnos érdekelt,hogy kikkel volt,meg,hogy miért utálják őt,de úgy érzem,ha ezt megkérdezném,nem sülni ki belőle semmi jó.

-Biztos?

-Biztos.mosolyodtam el.

...

-Hát ti meg?ordított ránk az iskolában Italy köszönésképp.

-Gondolkodj már te spagetti imádó!Együtt jöttek suliba,és egymás kezét fogják!nevetett Kanada,a bátyám mellől.

-Na mi van Náci?Hogy sikerült kimagyarázni a ribancnak,hogy buzi vagy?szólt bele a kis ordítozásunkba Philippines,majd fújt egy rágógumilufit.(na má hiányzott mindenkinek mi?)

-Pofa be.morogtam vissza neki.

-Hoppá.Most miért nem olyan nagy a szád?Olyan ártatlan lányokat szapulni,mint én ahhoz van eszed mi?

-Te annyira vagy ártatlan,mint amennyire én nem vagyok részeg!szólt be Magyar a háttérből.

A kezem hirtelen összeszorult a méregtől.Legszívesebben addig ütöttem volna míg lélegzik.Esküszöm ez a csaj már hobbiból kötekszik...Poland ezt látva,gyorsan összekulcsolta a kezünket,mielőtt valami hülyeséget csinálnék.

-Ne rendezz már jelenetet egy beszólás miatt!Ráadásul,most az ofő az ügyeletes Niemcy.szólt rám Poland.

-Juj,mert én aztán annyira félek ettől a kis strébertől!röhögött Philippines,majd lepacsizott a kis sleppjével.