Vérben úszó szerelem(Germany x Poland)

13.fejezet

Vajon mit akarnak apámék?Miért kell nekik minél több ország?A gondolataim úgy kavarogtak,hogy végül Reich nevetése szakított félbe.

-HAH,úgyse találod ki.Ne is próbálkozz!nevetett Reich a fejembe.

-Meddig akarsz bennem élősködni amúgy?morogtam csöndesen,miközben mindjárt odaértem Polandékhoz.

-Ne aggódj.Már nem sokáig.sziszegte Reich,mire a hátamon végigfutott a hideg.Gyűlöltem magam azért,mert nem tudtam őt kordában tartani...Valamit ki kell találnom...De gyorsan.Mielőtt a barátaim is veszélybe kerülnek.

Poland szemszöge:

Megint ugyanaz az álom...Újra és újra.Mint valami végtelen mókuskerék...

Ziláltan ébredtem fel lázas álmomból.

-Húúúúúgiiiiiii,megjött a kis szerelmed!!!nyitott be hirtelen Ukrajna,majd vissza ballagott a szobájába.Ezért még egyszer kinyírom.Gyorsan felkaptam egy melegebb pulcsit,de mire lementem volna,valaki kopogott.Gyorsan kinyitottam,mire szembetaláltam magam Germanyval.Halványan elvörösödtem,majd beengedtem a látszólag eléggé kimerült Germany-t.

-Szia Polska!köszönt gyorsan,majd leült a cicás szőnyegemre.Polska?Pedig ő soha nem hív így...

-Szia Germany!Nehéz volt a mai nap?Olyan kimerültnek tűnsz...ültem le vele szembe az ágyra.

-Eh,semmiség!legyintett,majd kihúzta magát.Legalábbis megpróbálta...

-De nem én vagyok most a lényeg.Hogy vagy?kérdezte aggódó szemekkel.

-Szédülök,fáj a fejem,lázas vagyok,de ezen kívül...fogtam a fejem.Semmi kedvem nem volt most leckét írni,legszívesebben csak ledőltem volna az ágyra,és hallgattam volna a saját hülye gondolataim.

Germany szemszöge:

Felálltam és leültem mellé az ágyra.Csöndesen átöleltem,majd kitűrtem egy kósza tincset a szeméből.

-Biztos neki akarsz állni a leckének?kérdeztem halkan,mire ő lassan bólintott.

-Mert ha nem vagy j...

-Nem,nem nem...Most azonnal nekiállok.állt föl hirtelen Poland,de azonnal vissza is ült fejét fogva.

-Hülye szédülés...morogta,mire én halkan felnevettem.

-Na gyere segítek.álltam fel,majd felhúztam az ágyról.

-Hmm,köszi.ült le az íróasztalához,majd előkapta a tolltartóját.

-Na jöhet a lecke!

+Egy kb. 1-Másfél órás lecke másolással később+

-Oké,még van valami?kérdezte Poland,mire én megkönnyebülten elmosolyodtam

-Nem ennyi volt.raktam el a füzeteim hátitáskámba.

-Mikor jössz vissza amúgy?Olyan unalmas volt a nap nélküled...pirultam el,majd inkább a földet néztem.

Poland szemszöge:

-Anya beszélt az orvossal,kb. egy hét múlva.raktam el a füzeteimet én is.

-Akkor még pont visszaérsz a karácsonyi műsorunkra!mosolyodott el Germany.

-Na,de én nem zavarlak tovább.Pihenj sokat Poland!kapta fel a táskáját.

Germany szemszöge(igen tudom,hogy hirtelen váltogatom entschuldigungXD):

(figyelem fangörcs várható)

Egy hirtelen ötlettől vezérelve,közelebb léptem még Poland-hoz.Gyengéden megfogtam az állát és megcsókoltam a homlokát.Hallottam ahogy elenged egy halk sóhajt,tehát miután elengedem nem fog rám támadni egy láncfűrésszel...