16.fejezet

74 6 0
                                    

Russia szemszöge:

-Hogy lehet a világ legnagyobb gyilkosa ennyire szánalmas?kérdeztem remegve,miközben a hátam mögött észrevétlenül elővettem a telefonom.

-Hogy mit mondtál?sziszegte Reich.

-Jól hallottad te féreg!vigyorogtam,majd benyomtam a hívást a telefonomon.Fogalmam sincs,hogy kit hívtam fel,de ez volt az egyetlen módja,hogy túléljem ezt.Mivel a telefonom nem volt lenémítva,ezért hangosan elkezdett hívni valakit(tudjátok,amikor felhívtok valakit,így csipog a telefon vagy miXD)Third Reich egy pillant alatt elfehéredett,és pánikolva felegyenesedett.

-Igen fiam?szólt bele apum a vonalba,mire én elmosolyodtam a pánikoló Reich láttán.

-Itt vagyok Germany-nál.mondtam ki egyszerűen,mire Reich óvatosan közelebb lépett,de láttam rajta,hogy fél,hogy mondok valamit apumnak.Nem minthogyha amúgy,apukám tudott volna bármit is kezdeni Reich-el....

-Ömm,és van valami baj?Odamenjek érted?kérdezte Soviet felismerve a hívásom okát.Reich halkan elkáromkodta magát,majd lemondóan felsóhajtott,és gondolom én visszaadta Germanynak az irányítást.

Germany sápadtan nyitotta ki a szemét,majd rám nézett.Szégyenkezve lehajtotta a fejét,és elfordult.

-Mivel,mint hallottad az én apám a valóságban tengeti az idejét,ezért nem tudom mit kéne csinálnod,de valahogy zárd ki az elmédből.fogtam meg a vállát.

-Benned ugye bízhatok hogy nem adod ezt tovább ugye?Kérlek!könyörgött Germany sápadtan.

-Rendben,de szerintem inkább ülj le.Rohadt fehér vagy.mosolyodtam el.

-O..oké.fogta a fejét Germany,majd enyhén görnyedve leült a kanapéra.

-De van valaki,akinek azért nem ártana ha közölnéd,hogy ,,Ja amúgy a gyilkos apám a fejemben élősködik!,,.

-K..kinek?Ezt legszívesebben a sírba is magammal vinném.Téged is majdnem megölt!nyögte Germany fáradtan.Gondolom eléggé fárasztó lehet ez.

-Poland-nak.

Germany szemszöge:

-WAS?kérdeztem,majd gyorsan hozzátettem.

-Biztosan a közelembe sem jönne,ha tudná.Megutálna,és valószínűleg az egész osztály is tudomást szerezne róla.hadartam gyorsan,miközben fogtam a fejem.

-A FRANCBA MÁR EZZEL A HÜLYE FÁJDALOMMAL!fakadtam ki,majd lassan elmentem a konyhába és kihúztam a gyógyszeres fiókom.Bevettem egy aszpirint,majd visszabotorkáltam a kicsit értetlenkedő Russiához.

-Ha ő is kedvel,akkor nem fog.De ugye az osztály nincs veszélybe?kérdezte Russia félve a válaszomtól.

-Nincs,ameddig többen vannak körülöttem.sóhajtottam,majd megcsörrent a telefonom.

-E..egy pillanat.szóltam gyorsan hátra Russiának,majd felvettem.

-Szia Germany!szólt bele Poland.

-Szia mizújs?kérdeztem,miközben megpróbáltam higgadt maradni.Ez a sok harc apámmal,a folyamatos minden rendben van álca fenntartása,és a gyakori pánikolásaim eléggé fáradtá tesznek.És mivel egyenlőre ezekkel semmit sem tudok kezdeni,ez elég nagy gond...

-Képzeld,ma anya újra elvitt orvoshoz,és az orvos szerint holnap már mehetek suliba!lelkendezett Poland a vonal másik végén.Mivel ezt elég hangosan közölte Russia gyorsan rám nézett,majd a fejére mutatott,nem mintha nem tudnám,hogy mit akar.

-Figyelj...

-Igen?

-Holnap suli után kérlek gyere át hozzám.Nagyon fontos.kezdtem remegve,mire Russia mosolyogva bólintott.

-Oké,akkor holnap!köszönt el lelkesen Poland,majd lerakta.

-Csak,hogy tudd,ez k4rva nehéz lesz.ültem le újra fejemet fogva.Rettenetesen fájt,pedig még tanulnom is kellett holnapra.Meg hát nem ártana összeszedni a gondolataimat sem,a holnapi nappal kapcsolatban.

-Tudom,de Poland megérdemli,hogy tudja,hidd el.

Poland szemszöge:

+Magyar egy új üzenet 1 perce+

Magyar120YOLO:Húgi,ma elugrunk Ukrajnával a plázába mozizni Ausztriáékkal,ne várj minket!

PolandthetrollUwU:Oké,jó szórakozást!üzentem vissza csalódottan.Mert így(mivel anya kb. egy órája elment dolgozni)még talán késő délutánig egyedül leszek.Én és a gondolataim.Én és a laptopom.Tudtam,hogy nem szabadna,mégis bekapcsoltam.Rengeteg csoportból jött üzenetem,legtöbb abból,ami a 9.Ag lányai névre hallgatott.Ahol minden lány bent volt az osztályból.Olyan gyorsan röpködtek az üzenetek,hogy a neveket már el sem tudtam olvasni...

-Valaki hiányzott ma?

-Nope.

-Nyem.

-Asszem nem.

-Ja senki.

-Várjatok de!

Reménykedve görgettem lejjebb,de mint mindig csalódnom kellett.

-Italy hiányzott!

Senkinek nem hiányoztam.Senki nem üzent rám.Senkit nem érdekeltem.A felismeréstől egy apró könnycsepp fojt le az arcomon,majd halkan a padlóra esett.Még Ausztriát sem.Még Francet sem.És ami a legrosszabb Italy-t sem,mivel nem üzent rám,de nem is hívott.Mintha szellem lettem volna,úgy feledkezett meg rólam mindenki.Egyre gyorsabban estek a padlóra a könnycseppjeim,mikor kivételesen a pozitivitásom nem hagyott cserben.

-Germany.

Ő minden nap hívott.Minden nap beszélgettünk.Minden nap megkérdezte,hogy hogy vagyok.Kicsit elmosolyodtam,majd kikapcsoltam a laptopom,ezzel próbálva elhessegetni a negatív gondolataimat.Majd mint valami villámcsapás hasított belém a gondolat.

Miért gondolok ilyen sokat arra a fiúra?Miért vörösödök el mindig mikor meglátom?Miért...?kérdeztem magamban,pedig végig tudtam a választ,csak eddig nem akartam bevallani magamban.Mert féltem.Féltem,hogy egy-két hét alatt,biztosan fog találni valaki mást helyettem.De lassan már 4 hónap telt el(nagyjából december 10-12 vanXD),és ő valószínűleg,még mindig szerelmes belém.

Ahogy én is.








Was=mi?micsoda?

Aber warum=de miért?

Vérben úszó szerelem(Germany x Poland)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant