Vérben úszó szerelem(Germany x Poland)

40.fejezet

Előre is elnézéseteket kérem,amiért még mindig nem tudom összerakni Poland családfáját.Igyekszem minél előbb rendbe tenni.

Ja és vér meg cringe warning!(mint mindig...most netán egy kis unalommal megspékelve)

Germany/Reich szemszöge:

Soviet válla egy kicsit megfeszült Reich legújabb becenevétől,amit egy olyan személytől kapott,aki ráadásul ki nem állhatja.

-Mi sem ellenezzük...kezdte magára erőltettet mosollyal Poland anyja.

-Értem.Akkor a lányuk miért van eltiltva a fiamtól?döntötte oldalra a fejét Reich mosolyogva.Ilyenkor a hideg kiráz tőle...

-Nézze.Éppen maga miatt nem tartjuk ezt az egészet jó ötletnek.sóhajtott Poland apja idegesen.Soviet erre lejjebb vitte a kezét,majd megpihentette a zsebébe tűzött pisztolyon.

-Ha szabad tudnom mi is a bajuk velem?rázta meg a fejét ártatlanul mosolyogva Reich.

-Hát,maga felelős a második világháborúért.Meg egy sorozatgyilkos.Meg...izé..maga...Tudja...

-Egyszóval nem tartjuk jó ötletnek,hogy a lányunk közelében egy ilyen ember legyen.hallgattatta el egyetlen pillantással a férjét Poland anyja.

-Érte-fogta az állát Reich,mikor az emeletről ütemes ordibálás kíséretében megjelent Poland.Istenem Pollen,most nem a legjobb pillanatot választottad,hogy megjelenj.Persze örültem neki,de...

-Anya nem láttad a telefontöltőm?Oh, jó napot Third!intett Poland mosolyogva.

-Szia Pollen.mosolygott rá barátságosan apum.Igen tud ilyet is.Fura nem?

-Miről van szó?könyökölt a konyhapultra az angyalkám.

-Szerinted Polska?túrt bele rövid hajába Poland apja.

-Tehát rólam meg Niemcyről.forgatta a szemét Poland,majd felkapta a fehér töltőjét a pultról,és maga elé morogva ment vissza az emeletre.Nem kell hallanom,tudom,hogy azt gondolja,hogy ilyen gyerekesek nem lehetnek a szülei.

Soviet egy diszkrét biccentéssel jelezte a többi szülőnek,hogy folytassák már,mert lenne más dolga,mint ezt hallgatni.

-Visszatérve a témára,nem hinném,hogy a fiatalok egy ilyen apró gond miatt felhagynának a találkozgatással,ezért tudnék enyhíteni azon a tényen,hogy maguk eléggé felszínesen-erre a vele szemben ülő/álló országoktól kapott egypár nem éppen szép pillantást-de valahol jogosan utálnak?kérdezte apa,furcsán mosolyogva.

-Esetleg tegye el magát láb alól...motyogta Poland anyja.Reich szeme mérgesen rándult egyet.Nem csodálom,hogy Poland ősei kezdik kiverni nála a biztosítékot.Pedig Reichnél már az is nagy szó,hogy nincs semmilyen fegyver a kezében.A mögötte álló szláv kivételével.

Soviet nyugtatásképp a vállára helyezte az éppen nem a pisztolyon lévő kezét,majd fáradt tekintettel a ,,többiekre,, nézett.

-Nézzék.Nekem ehhez nincs sok közöm,sem jogom beleszólni,de Reich nem olyan borzalmasan pszichopata állat,mint ahogy lefestik.Ugyanúgy vannak érzései,és józan esze is,még ha nem mutatja.vette le a kezét a fegyveréről Soviet.Reich egy pillanatra hátrafordult,és amolyan tőle megszokott módon megköszönte neki az előbbi kedves szavakat.Magyarul majdnem,hogy közömbös fejjel biccentett,majd visszafordult.

Poland szülei összenéztek,majd némán megbeszélték erről a véleményüket.

-Remélem Szovjet Unió ezt nem azért mondja,mert az alárendeltje ennek a-kezdte Poland anyja undorodó hangnemben.Soviet halkan morgott egyet,majd megmarkolta a zsebébe gondosan beletűzött lőfegyvert.