29.fejezet

58 5 5
                                    

WARN...na jó már ki sem rakom a figyelmeztetőt.Úgy is tudjátok,hogy milyen beteg ez a könyv XD

Germany szemszöge:

Reggel nagyjából úgy öt másodpercig mosolyogva ébredtem.Aztán rájöttem,hogy mit is csináltam tegnap.Nem kaptam igazgatóit,sem intőt,de ez nem olyan értelemben fájt.Egész reggel magamat marcangolva csináltam mindent,és ráadásul összevesztem apámmal,már sokadjára.Ez nem lenne olyan nagy dolog,de így ilyen kedvemben,egész nap egy duzzogó hangot hallgatni nem a legjobb...

Mikor kiléptem a házból titkon azt reméltem,hogy Poland ott áll nevetgélve,és már várja,hogy elinduljunk.Hogy a tegnapi nap egy rossz álom,csak képzelődtem,de...mélyen legbelül tudtam,hogy senki nem fog engem várni....De tévedtem.

-Mit akarsz?morogtam Russiára.Ő volt az utolsó akit most látni akartam.Ha ő nincs, Poland most itt lenne velem.

-Megvártalak-vonta meg a vállát Russia.Én gyors felvontam a szemöldököm,mire ő megadóan felsóhajtott.

-Nézd.Én..izé...sajnálom.Amerikával már tisztáztam,hogy mi történt,úgyh-

-MI AZ HOGY TISZTÁZTAD?szakítottam félbe idegbetegen-LESMÁROLTÁL EGY BÁL KÖZEPÉN.NINCS MIT SZÉPÍTENI EZEN.És miattad,most Poland utál.Kösz.

-Hagynád,hogy végigmondjam?tartotta meg hidegvérét Russia.-Tudod, én eddig még soha nem voltam részeg.Nagyon is bírom az alkoholt,de...emlékszel,hogy milyen színű pohárból ittam?

-Aha a zöldből,de mi van vel-ráztam meg a fejem,majd nekem is leesett,hogy mi is történt pontosan.Tehát Russia beleivott Magyar poharába,ami a legerősebb alkoholtartalmú italt tartalmazta.-Oh b4zdmeg!fogtam a fejem.

-De ez nem változtat a tényen,hogy lesmároltál.Fúj.rázott ki a hideg a tegnap este gondolatától.

-Tudom,de így talán enyhítettem ezen a tényen.Próbáld először Magyarral vagy Ukrajnával tisztázni,hogy mi történt.Ők meg remélhetőleg felvilágosítják az összetört húgukat.mosolyodott el halványan Russia.

Mikor beértem az osztályba(én előre mentem,hogy ne adjak a többieknek még egy okot,hogy..én meg Russia...fúj)minden szem rám szegeződött.Fejemet lehajtva ültem le a padomhoz,ahol már ott is volt egy ,,k4rva anyádat te b4lfasz!!!!,, feliratú üzenet,gondolom én Magyartól.Gyors beraktam a padomba,majd szomorúan előpakoltam matekra.Hiába a kedvenc órám,nem változtat semmin.

Mielőtt elmentem volna a saját csoportommal az órára még gyorsan ránéztem a kisírt szemű Polandra.Istenem még így is gyönyörű-

Épp egy szépen kidolgozott rajzot tépett ki,majd gyűrt össze rózsaszín füzetéből.Abból a füzetből,amibe engem is lerajzolt...

Poland egész nap rám sem nézett.De nem hibáztatom.Én is utálnám magamat a helyében.A technika óra volt a legrosszabb.Ezen az órán mellettem ül,és nem tudtam nem ránézni.

-Poland...suttogtam neki,mikor a tanárnőnk megfordult.

-Hagyj.Csak hagyj békén,ha jót akarsz magadnak.tűrte a füle mögé egyik fehér tincsét Poland.

-Kérlek ez nagyon fontos-erősködtem,de tudtam,hogy hiába.Tudtam,hogy haragszik rám.Nem is kicsit.

-Nem érdekel akármi is az.fordította el a fejét Poland.

...

Hazafelé menet megfogadtam Russia tanácsát,és felhívtam Magyart.Háromszor kellett újrakezdenem,mire hajlandó volt abbahagyni a folyamatos káromkodást.

-Értem.-szólalt meg Magyar,mikor befejeztem a kis ,,mondókámat,,.-Akkor ha úgy vesszük én vagyok a hibás most azért,hogy a húgom bent sír a szobájában...nyikkant meg Magyar.

-Szerinted megbocsátana?Ha izé..ha ezt tudná..?kérdeztem reménykedve.

-Biztosan haver.De engem meg b4zdmeg a macskánkkal fojtana meg.

-Csak egy gond van ezzel-szeltem az utcákat-nem hagyja,hogy elmondjam neki.Már próbáltam... esetleg megtennéd,hogy beszélsz vele?

-Bármit megtennék,hogy ne öljön meg.Akkor majd elmondom neki.De azért holnap gyere át má bocsánatot kérni.nyomta ki a hívást Magyar.

Mi a francért akarsz megint összejönni azzal a hisztis ribanccal?Örülj neki inkább,hogy most békén hagy...vigyorgott Reich.

-HOGY.MIT.MONDTÁL?mentem fel a szobámba,majd fenyegetően előkaptam a tollam.

Semmi érdekeset.Állj csak neki a leckédnek,nem zavarok.forgatta a szemét Reich.

Poland szemszöge:

Amint hazaértem az iskolából,leszórtam a földre a táskám(amiből persze kiborult minden egyes tankönyv)ledőltem az ágyra,majd sírni kezdtem.Hiányzott Germany.Hiányzott hogy tudassa velem,hogy milyen fontos vagyok neki.Hiányoztak az érintései,a beszélgetéseink...

Tudom,hogy el kéne engednem,de egyszerűen nem megy.Miközben gondolkozva sírtam,a fiókomhoz sétáltam,majd kivettem egy üvegdarabot.Anélkül,hogy felfogtam volna,hogy mit is csinálok,belemártottam a kezembe.Újra és újra.

Mikor feleszméltem,hogy mit csinálok gyorsan elraktam a véres üvegdarabot,majd reszkető kézzel megpróbáltam bekötözni a friss vágásokat.Csodálatos.Egy fiú miatt vagdosom magam.Nagyon ügyes vagy Polska,jár a keksz...

Majd hirtelen valaki kopogott.

-NE MERJ BEJÖNNI!ordítottam ki,majd villámgyorsasággal eltakarítottam magam után,és könnyeimet letörölve nyitottam ajtót.

-Szia húgi...izé tudnánk beszélni?csukta be maga mögött az ajtót Magyar.

-Muszáj?ültem le az ágyamra,Magyar meg befoglalta az íróasztalomhoz tartozó gurulós széket.

-Igen.Ugyanis a tegnap estéről lenne valami-

-Kérlek csak arról ne!feküdtem el az ágyon.

-Csak hallgass végig húgi.Germany nem is annyira hibás mint gondolod...

...



Végre kész!TwT

Tudom mostanában nem olyan jók a fejezetek,de úgy semmihez sincs kedvem.Ne haragudjon az a 3 olvasóm XD.

Na Flareon legyen veled!


Vérben úszó szerelem(Germany x Poland)Where stories live. Discover now