Vérben úszó szerelem(Germany x Poland)

39.fejezet

Cringe warning(mikor nem?)

Germany szemszöge:

Iskola után(mivel Polandnak edzése volt...),szenvedtem egy másfél órát a tanulnivalóval,beszéltem anyával skypeon,majd olvastam egy kicsit.Utána marad a látványosan unatkozás.Felnéztem viberre,de mivel csak Románia és Spanyol volt elérhető ezért hagytam inkább.Igen,ha nincs velem Poland vagy Magyar akkor unatkozok.Ez teljesen normális.Asszem.

Éppen valami sorozatot néztem,mikor csöngettek.És esküszöm,hogy nem vártam mára senkit.Odasétáltam az ajtóhoz,majd még pislogni sem tudtam,olyan gyorsan történt minden.

Apám gond nélkül pofátlankodott be az életembe újra.Az ajtóban ugyanis Soviet állt.

-Nincs még korán elvtárs?vigyorgott apa,az ajtófélfának dőlve.

-Nincs.Csak legyünk túl rajta.mérte végig Soviet apámat elég feltűnően.

-Pedig azt hittem,hogy szeretsz velem lenni.cukkolta Reich Sovietet,miközben az utcán sétálgattak.Soviet lepillantott Reichre,majd zsebre vágta a kezét.

-És amúgy most kit megyünk fenyegetni?Kezdem már unni,hogy neked mindenkivel bajod van.dörmögte Soviet kavicsokat rugdosva.

-Poland szüleihez megyek.lépkedett magabiztosan Reich.

-Mit csináltak,hogy én is kellek oda?fürkészte Soviet a hozzá képest pincsikutya méretű Reichet.

-Semmit.Egyszer tehetek egy kis szívességet a fiamnak nem?kuncogott Reich,miközben felszegett állal lépkedett az utcán.Nem félt,hogy a járókelők szólnak neki,vagy valami ilyesmi.Túlságosan félnek tőle az emberek.

-MI?!ÉS EZÉRT RÁNGATTÁL EL MAGADDAL A VÁROS MÁSIK FELÉBŐL?!pillantott Soviet szikrázó szemekkel Reich felé.

-Igen.Ezért.Valami bajod van vele esetleg?nézett maga elé közömbös tekintettel Reich.

-Reich b4sszameg,lemondtam az egyébként fontos programjaimat,csak hogy egy elhanyagolható ügy miatt iderángass?!állt meg összefont karokkal Soviet,majd Reich szemébe nézett.

-Ez a dolgod Soviet.állta a tekintetét Reich,majd most egy gyorsabb tempóban megindult az utcán.

-Meg tudod magadat is védeni.kapott a bal karjához Soviet.Reich macskaszerűen pillantott hátra,majd felemelte a fejét,hogy bele tudjon nézni Soviet szemébe.

-De te még jobban.nyúlt a vállához Reich.Egy pár pillanatig csak frusztráltan nézték egymást,úgy hogy szinte vibrált köztük a levegő.A járókelők meg amint meglátták,hogy kik ők,inkább átmentek a járda túloldalára.

-Ennek a gyerekes vitának itt a vége elvtárs.Ez a feladatot,az a dolgod,hogy szó nélkül teljesítsd amit kérek.törte meg a szemkontaktust elsőként apám.

-Igenis.morogta Soviet,majd miután Reichnek kicsit megenyhült az arckifejezése,szinte árnyékként követte.Esküszöm,hogy már én féltem tőlük.

-Amúgy meg ki mondta,hogy csak ügyet intézni megyünk te kis butus ruszki.kuncogott Reich mosolyogva,tudva,hogy Soviet úgyis csak a hangját hallja.

-Ho...gy t..tessék?jött zavarba azonnal Soviet,mire csak még egy pimasz kuncogást kapott válaszul.

-Nem értelek téged.Egyik pillanatban még legszívesebben megölnélek,most meg-mutatott mind két kezével Reichre,aki közben érdeklődve megfordult.

-Néha én se téged elvtárs...vonta meg a vállát hanyagul Reich,majd tovább indult az apró repedésekkel aktívan teleaggatott járdán.

Poland szemszöge:

Fáradtan estem haza a mai edzésemről.Hiába,olyan gyenge állóképességű vagyok,hogy egyszerű ping-pong edzés is ennyire kiüt.

Lerúgtam magamról a cipőmet,majd a kapucnis zöld kabátomat felakasztottam a fogasra.A nappaliban pedig...csönd volt.Ez nálunk elég fura.Általában vagy valami rock vagy az Xbox túlságosan feltekert hangereje üvölt.Most meg csak anyumék halk beszélgetését hallani.

-Hazaértem.-köszöntem szüleimnek,majd meg sem várva,hogy mit kérdeznek,esetleg válaszolnak,csak felrohantam a szobámba és bevágtam az ajtót.Reflexszerűen ráírtam Németre,majd kimerülten rogytam le az ágyra,az újonnan elkezdett könyvem társaságában.Lehet,hogy tanulnom kellett volna...Hm.Bocsánat lelkiismeret,a kezembe mászott a könyv!Nem tudtam mit tenni sajnos...

Germany(vagy Reich inkább) szemszöge:

-Meg is érkeztünk.húzta végig ujját a fehérre festett kerítésen Reich,majd rutinos mozdulattal belökte a rosszul bezárt kerítéskaput.Ettől a mozdulatától belém hasított a szín tiszta fájdalom.

Apám keze ösztönösen rándult meg,majd óvatosabban lökött egyet a rozoga kapun.

-Meg ne szólalj.utasította Sovietet,mielőtt bekopogott volna a számomra olyan nagyon ismerős ajtón.

Reich magabiztosan kihúzta magát,majd mosolyogva bekopogott.Addigra én már a ,,földön,, kínlódtam.

Az ajtó lassan kinyílt,majd kinézett rajta Poland apja.Először csak összevont szemöldökkel méregette Reichet,na meg a mögötte álló Sovietet.

-Ki az drá...hallottuk a háttérből valószínűleg Poland anyját.

-Mai nap még beengednek?forgatta a szemét Reich,majd közelebb lépett a másik apukához,aki csak elfehéredve nézett minket.

-Helyesbítek.Jobb lesz ha beengednek.biccentett a háta mögé Reich,ahol Soviet unottan nézte a kicsit egyoldalú beszélgetésüket.

Poland apja még mindig szótlanul kiált az ajtóból,így beengedve apámat és Sovietet.

-Miért nem válaszolsz?pillantott hátra a konyhából Poland anyja.Neki egy kicsit eltérő reakciója volt arra,hogy egy sorozatgyilkos,meg egy volt sorozatgyilkos áll barátságosan mosolyogva a házában.

-MAGUK MÉGIS MI A JÓISTENT KERESNEK ITT?FŐLEG MAGA!mutatott apám felé,aki ügyesen eljátszotta,hogy ő most bizony ezen megsértődött.

-Kérem nyugodjon meg hölgyem.És kérem tegeződjünk a továbbiakban...húzta nagyobb mosolyra a száját Reich.

-Elméletileg semmi bántó szándéka nincs.rejtette a háta mögé kezeit Soviet.

-Azt hittem Soviet megváltoztál.Olyan...normálisnak tűntél a szülőiken.hátrált Poland apja apámék duója mellől.

-Van ami nem változik.Tudják egy barátságot nem lehet csak úgy elfelejteni.Mint ahogy egy szerződést sem...nevetett apa baljósan,majd mosolyogva felmérte az ijedt szülők reakcióját.Úgy látom meg van elégedve magával.

-Tudják én csak a fiam és a lányuk kapcsolatáról szerettem volna beszélgetni önökkel.játszadozott egyik kilógó hajtincsével Reich.

Hogy mi?!ordibáltam magamból kikelve.Persze csak egyvalaki hallott.Az meg épp leszarta.

-Drágám van egy olyan megérzésem,hogy akkor is végig kell hallgatnunk,ha nem akarjuk.húzta el a száját Poland apja.Poland anyja felsóhajtott,majd leült a nappaliba.Reich követte.Soviet,és a másik apuka pedig elhelyezkedett székek mögött,ügyelve a beszélgetőkre.

-Akkor beszélgessünk Third.fonta karba a kezét az egyetlen nő a helyiségben.(szóismétlés megelőzése lvl.80000000)

-Először is,én nem ellenzem ezt a kapcsolatot.Poland nagyon jó hatással van a fiamra.

Folytatjuk...