𝐉𝐮𝐬𝐭 𝐊𝐢𝐥𝐥 𝐌𝐞.... 𝐏𝐥𝐞𝐚𝐬𝐞 (Bakugo x OC)

❦32.rész❦

-Mi ez..... a furcsa érzés...?-nézett a tőle nem túl messze lévő, kék lángokra a vörös hajú lány.-Azok a lángok.... ismerősek..

Miyako az ezüstös szemű lányra nézett, aki az égő bokrot figyelte. Már várta, hogy magukkal vigyék, hisz végre megtudhatta milyen kapcsolatban áll a lány, a fekete hajú fiúval. Az idő alatt amit a lány mellett töltött, biztos benne, hogy régről ismerhetik egymást. De a lány soha nem ment bele olyan részletekbe, amiből kirakhatta volna, hogy mi a pontos megfejtése. Miyako akaratlanul is elmosolyodott, mikor eszébe jutott a fiúval való találkozása...

❦Vissza emlékezés❦

A zöld szemű lány hazafelé tartott az étteremből, mikor az egyik sikátor előtt elhaladva kék lángokat vett észre a szeme sarkábol. Miyako oda fordult, majd a kék szemű fiúra nézett, akin egy fekete kabát, fehér póló, fekete nadrág és egy sötét csizma volt. A fehér pólójának oldalát egy vörös, vérfolt torzította el.

A földön egy késes férfi hevert, akinek az arca a fiú kezében volt, ami viszont lángolt. Miyako kissé meglepetten pislogott. A zöld szemű lány vonakodva, de oda ment, mikor hallotta a távolból a szirénákat. Rendőrök. A lány megragadta a fiú kezét, aki épp eldobta a férfit, majd a lány elszaladt, maga után húzva a fiút, út közben használva a képességét magán és a fiún is, így hamar a lakásba értek.

A kék szemű kissé meg volt lepődve, de csendben maradt a kanapén ameddig a lány vissza jött egy elsősegély készlettel. Dabi levette a kabátot, majd a lányra vezette a szemeit, aki megnyomva a fiú mellkasát, hátra döltötte a fiút. Feltúrta a pólót majd egy alkoholos pamaccsal felitatta a vért és egy másikkal a sebet kezdte tisztítani. A fiú csendben tűrte, hisz a seb nem volt túl mély, biztos volt benne, hogy helye se marad. Dabi elkezdte megvizsgálgatni a nappalit, ahol voltak. A helyiség falait egy családi kép sem díszítette, csak polcok, amiken pár könyv és néhány virág volt, illetve a tévé.
A fiú végül ismét a lányra emelte a szemeit.

-Oi, kislány.

-Nem vagyok kislány. Nevem is van.

-Mi a becses neved?

-Miyako... és neked?

-Dabi.

-Értem..-bólintott aprót, valahogy úgy érze, hogy ez nem lehet a fiú valódi neve, de nem boncolta tovább a témát, inkább elkezdte bekötni a leragasztott sebet.

❦Vissza emlékezés vége❦

Liliomból hirtelen kettő lett, majd a klónja pillanatok alatt eltűnt onnan, hogy megkeresse Kotát, aki miatt nagyon aggódott, elvégre egy gyerek...

-Miya-chan... most előre megyek..-jelent meg a lányon egy pár láng szerű szárny, majd ahogy egyet csapott vele, felszállt.

-Li-chan! Várj! Megyek.-szólt a fent lévő lánynak Miyako, hisz tudta, hogy Compress nyílván hamarosan elkapja a célpontjukat. Amit viszont nem értett, hogy a liga főnöke... miért kérte meg őket, hogy a lányt is vigyék?

A vörös hajú lány feljebb repült, majd a lángokat magához kezdte szívni, így azokat a szárnyai beszippantották, végül leszálltMiyako mellé, hogy vele menjen tovább.

-A és B osztályos diákok! A hős Easerhead engedélyével harcba bocsájtkozhattok. Ismétlem! A és B osztályos diákok! Harcba bocsájtkozhattok...-szólalt meg egy ismerős hang Lilion fejében majd megfogta Miyako kezét és felgyorsulva elszaladt vele.-Az egyik cèlpont megerősítve! A célpont diák neve Kacchan. Lehetőleg kerülje el a harcot és ne maradjon egyedül. Értetted?-szólalt meg ismét a hang, mire a lányegy pillanatig lesokkolódott. Tudta kiről beszél a fiú, hisz a kis brokkoli már pici koruk óta így hívta a fiút.