Piros Virág (Taekook ff - mpreg)

🌹4.🌹

Jungkook szemszöge:

-Jólvan anya értettem! -nevettem fel, miközben segítettem össze pakolni a kis rendelőjében.

-De tényleg Kookie többször is látogathatnál! Meg a testvéred is! -mondta csalódottan, szívem pedig hatalmasat dobbant.

-Apa nem nagyon szereti ha találkozunk veled és tudod, hogy Hyunjin meg nyalizik neki! De szeret téged anya! -simítottam végig karján, mire elmosolyodva bújt hozzám.

-Szeretném ha te is viselkednél otthon! Akármilyen ember is ő akkor is az apád!

-Nem érdekel anya! -nyitottam ki neki a rendelő ajtaját. -Utálok ott lenni! Ha lenne pénzem elköltöznék de semmim sincs és utálom ezt! Ma is majdnem össze verekedtünk ha Hyunjin nem lép közbe!

-Fiam ezt miért nem mondtad előbb? Hozzám bármikor jöhetsz kérdezned sem kéne! Szedd össze a cuccaidat és gyere hozzám. Úgyis unatkozok abban a hatalmas házban! -nézett rám csillogó szemekkel.

-K-Komolyan mondod anya? -vigyorodtam el ugyanis felcsillant bennem a remény, hogy kiszabadulhatok abból a pokolból.

-Igen halál komolyan! Holnap már jöhetsz is, csak ne vessz össze apáddal és ne legyen belőle balhé!

-Nem is fog tudni róla mert nem érdekel! -mondtam, mire csak megrázta a fejét és beszállt a saját autójába, majd elhajtott. Én is így tettem és sok idő elteltével végre boldognak éreztem magam!

Előbb is eszembe juthatott volna ez az egész...

Miközben vezettem eszembe jutott az ismeretlen omega fiú, akit a folyosón megvédtem. Elmosolyodtam az emléken, ugyanis szegény oly annyira zavarban volt tőlem, hogy az arca egyenlő volt egy jól megérett piros almával. Mégis furcsa volt, hogy egyedül jött hisz a párok együtt szoktak ultrahangra jönni nem értem melyik idióta alfa hagyta, hogy az omegája egyedül mászkáljon.
Főleg ha az az omega olyan természetfeletti szépséggel rendelkezik mint Ő.

Így vissza gondolva büszke vagyok magamra hogy kiálltam a szépségért...

Hyunjin szemszöge:

Telefonomat eltéve lépkedtem legjobb barátom felé, aki mikor észre vett intett egyet.

-Szia Baek! -pacsiztam le vele. -Rég beszéltünk, mi van veled?

-Hát semmi tudod csak a munka! Most meg teljesen ki vagyok borulva! -túrt idegesen hajába mire kérdőn néztem rá.
-Tudod van Taehyung!

-A vaníliás omega fiú? -húzogattam szemöldököm de mikor láttam, hogy komoly dologról van szó teljes figyelmem neki szenteltem.

-Igen ő! És még mindig csak az öcsémként tekintek rá te idióta! De nem is ez a lényeg, hanem volt egy palija aki már elsőre sem volt szimpatikus de most legszívesebben felképelném! Ugye szakítottak már legalább két hónapja és Taehyung a munkahelyen zuhanyzik! Na meg aztán a pocakja is nagyobb és nem mondta, de biztos voltam benne, hogy terhes ezért követtem és ki nem találnád hova ment a fizetéséből! Orvoshoz, onnan pedig egy kibaszott sikátorba ahol jelenleg él...

-Tessék? -szemeim tányér méretűre nőttek és hitetlenkedve néztem a barna hajúra.

-Az a barom biztos kitette mikor megtudta, hogy babát vár! És nem tudok segíteni rajta mert tudod, hogy nem vagyok abban a helyzetben...és arra gondoltam, hogy nem e tudnál egy kis pénzt adni, hogy segítsek neki legalább egy motelbe elszállásolni, hisz nem csak Tae de a baba élete is ezen múlik!

-Ez nem kérdés persze, hogy segítek! -bólogattam hevesen. Nem tudom, hogy apámtól mégis hogyan fogok pénzt kérni de valahogy muszáj lesz megoldanom.