Piros Virág (Taekook ff - mpreg)

🌹31.🌹

Taehyung szemszöge

Jungkook és Junseo társaságában felhőtlenül éreztem magam, teljesen kibontakozhattam, és szeretve voltam, úgy ahogyan ők is. Elképesztő hogy a két szerelmemmel lehetek. Mivel nem szeretnék most egy ideig teherbe esni, ki akarom használni hogy nincs rajtam plusz tizenkét kiló felesleg, és a sebem is már teljesen rendben van, vettem be néhány alkalommal fogamzásgátlót, hogy megelőzzek egy újabb Jeont, aki majd később csatlakozhat a családi körbe, de most még nem.

Este nem voltam benne biztos hogy én emberek közé akarok menni, és hiába ott volt az én erős Jungkookom, JuJu baba barack illata csak jobban vonzotta volna az alfákat, és én nem szerettem volna hogy ez megtörténjen. Olyan boldog volt a szerelmem, izgatott a program miatt amit kitalált, így habozva ugyan, de rá bólintottam, nem lett volna szívem elrontani a vidám hangulatát, de csak úgy ha addig JuJu a mamánál lesz.

Teljesen ártatlanul szerettem volna gyorsan a mosdóba szaladni, ám kézmosáskor kinyílt az egyik fülke ajtaja, és dölöngélve lépkedett hozzám egyre közelebb az alkoholtól bűzlő, mocskos alfa.

-Szervusz szépség, isteni illatod van. Had kóstoljalak megh....- sóhajt a szó végébe miközben olyan szégyentelenül néz rajtam többször is végig, hogy már csak a tekintetétől zavarba jövök. Gusztustalan ez az ember! Éppen hogy az arcomhoz ért undorító ujjával, elcsaptam a kezét és elindultam kifelé, ám ő az ellenkezésem hatására mérges lett, és minden erejét össze szedve a falnak vágott és úgy kent fel rá, mint olvasztott vajat a kenyérre. Megijedtem, vörösek voltak a szemei, és nem úgy tűnt mint aki kicsit is vissza fogja magát! Félelmemben felerősödött az illatom ami tetszett neki, hisz gúnyos mosolyra húzta a száját, aztán rántott egyet a galléromon. - Félhetsz is! Mi az hogy egy senki kis omega ellenkezik egy erős alfával? Te egy csicskának születtél, viselkedj is úgy! Most meghalsz! - szűri ki fogai közül, én félelmemben reszketni kezdtem, ám ekkor valaki kicsapja az ajtót. Az ismerős illatra felkapom a fejem, a narancs és a bodza bódító, dühös keveréke tölti be a mosdót, mire el is rángatja tőlem a megbolondult alfát, aki egyenesen a padlóra zuhan, aztán még bele rúg, miután Kook az ölébe vesz, és feszülten kisétál velem az étteremből. Út közben felhívtuk Aerát hogy ha nem gond akkor JuJu éjszakára is nála maradna, ugyanis adódott nálunk egy kis probléma, és nem akarunk újabb kitérőt tenni.

Huszonegy éves vagyok, mégsem történt még velem soha olyan, hogy megtámadott volna egy alfa, az életemre tört volna, és hatalmas mázlim volt hogy a szerelmem velem volt, és megérezte a veszélyt. A testem szüntelenül remegett, egyszerűen sokkot kaptam, nem tudtam feldolgozni mi történt. Nem bántott különösebben, ám az a harag és megvetés a szemeiben, kishíjján darabokra tört. Otthon nem voltam hajlandó elválni Jungkooktól, miután a kocsiból az ölébe vett, azóta szorosan ölelem magamhoz, mert szó szerint az életem múlott rajta.

-Szerelmem...- Jungkook lágy, nyugtató hangon búgott a fülembe, miközben a hátam finoman simogatta hosszú ívekkel.  - Próbálj megnyugodni, biztonságban vagy velem. Részeg volt az a paraszt, nem tudta mit csinál. Bántott téged édesem? - még mindig gyorsan vettem a levegőt, és nem segített hogy újra és újra a szemeim elé vetült a szempárja és az a rengeteg gyűlölet amit az omegák iránt táplált. Megráztam a fejem.

-Meg akart ölni...- suttogom elhűlve, mire Jungkook izmai érezhetően befeszülnek az ingje alatt, és csak jobban kihúzza a hátát. Már állna is fel, de én ekkor újra eksírom magam, és csak szorosabban karolom át a nyakánál. - Ne menj el, kérlek, ne hagyj egyedül, félek! - Ekkor egy kicsit mintha megenyhülne, a testtartásán is enged, és végül csak elő veszi a telefonját. Hallom az egész beszélgetést; szólt az étterem diszpécserének hogy feljelentést tesz az ellen az alfa ellen, aki a vendégek férfi mosdójában megpróbált megölni engem.

Ölelgetett, mindenhová a házban velem a karjaiban ment, aztán szorosan össze bújva aludtunk kifli pózban. Az alfám karjai között érzem magam csak igazán biztonságban. Jungkook tökéletes, és csak az enyém. Szeretem, a saját életemnél is jobban.

Másnap már jobban voltam, túl léptem a sokkon, és már nem is féltem, hisz valószínűleg lecsukják azt a barmot, és amíg Jungkook velem van addig nem érhet baj senkit sem.

-Életem elmegyek Seoért! - Nyom egy csókot a homlokomra gondolataim főszereplője, mire mosolyogva megtörlöm a vizes kezeim mosogatás után, és átkarolom a nyakánál hogy megcsókoljam.

-Siess a másik kis szerelmemmel! Már nagyon hiányzik...- biggyesztem le az ajkaim, aztán a nevetgélő Jungkookot elengedve hagyom, hogy elinduljon végre. Végig néztem ahogy kisétál a házból, így én azonnal szaladtam hogy megterítsek. Romantikusra szeretném ha már tegnap nem sikerült szépen a vacsoránk, most kellemesen megebédelünk. A kedvencét főztem meg, bíbor vörös abrosz a fehér terítőre keresztben, vörös bor kiöntve, és a tőlem telhető legszebben tálaláltam. Gyertyákat is gyújtottam, és egy szál rózsát is vettem. Tökéletes.

Amikor Jungkook haza ért már az előszobába szaladtam hogy átvegyem az én síró kincsemet.

- Semmi baj életem, minden rendben van! - simogatom picike hátát, és picit rugózok a térdeimmel. Énekelni kezdek neki, mire Jungkook mindkettőnket átölel, és becsatlakozik ő is a dalba. A végére megnyugodott a hajas baba így az apukája felvitte a szobájába aludni, és mire vissza ért, a rózsa szárát lágyan a fogaim közé vettem.

-Tae, nekem délután el kell me— - megtorpant amikor meglátott engem és az asztalt, amit csak az ő kedvéért díszítettem ki szépen. Kaján vigyorral az arcán lép hozzám és simít a derekamra, aztán átveszi a saját szájába a rózsát, és rám kacsint egyet, de valami olyan szexin hogy megremegtek a lábaim is. Megköszörültem a torkom és félre pillantottam miközben a mellkasára simítottam, és össze szedtem magam hogy meg tudjak szólalni.

- Csak...kárpótolni szerettelek volna, legfőképpen a tegnapi miatt, de úgy minden másért is. Tudom hogy sok baj van velem, ráadásul terhesen ismertél meg így azt gondolhatod hogy egy igazi hiszti gép vagyok aki folyton sír...bár ez részben igaz. - kuncogok fel. - szeretlek Jungkook, JuJuval ti vagytok az életeim, és büszke lehetek rá, hogy az én alfám vagy. Kifogtam a tökéketeset, és bárki bármit mondjon, számomra az vagy, és jobb párt, vagy apukát nem is kívánhatnék.