Piros Virág (Taekook ff - mpreg)

🌹10.🌹

Jungkook szemszöge:

Odaérve a házhoz bíztatóan Taehyungra mosolyogtam, ugyanis éreztem, hogy fél.
Mikor kinyílt a ház bejárati ajtaja hangos zene hallatszódott ki, legjobb barátom Yoona pedig egy igen csillogó, vad ruhában állt előttünk. Mosolyra húzódtak ajkaim majd közelebb lépve hozzá szoros ölelésbe vontam.

-Boldog szülinapot Yoona! -vigyorogtam, majd a kezébe adtam a kis ajándékomat, amit idejövet vettem.

-Ahw Kookie, igazán nem kellett volna! Köszönöm szépen! -pillantott rám boldogan, majd hátam mögé nézett.

-Oh Igen! Yoona bemutatom neked Taehyungot aki...- itt magakadtam ugyanis fogalmam sincs mit mondhatnék. Mondjam azt hogy megdugtam és mostantól kötődünk egymáshoz?

-Értem één! -nézett Taehyung nyakára, ahol nem tudtuk eltakarni a szívás és harapásfoltokat.

-Örülök, hogy megismerhetlek! Én Yoona vagyok ennek az idiótának a legjobb lány barátja! Ahogy látom te pedig a szeretője! -vigyorogta. -Gyönyörűséges vagy! -fogta meg Tae kezét, majd végig mérte csillogó szemekkel.

-H-Hát sz-szerintem te sokkal szebb vagy! -mosolyogva karoltam át mindkettőjük derekát, majd beljebb mentünk.

Taehyungot bemutattam az ismerőseimnek akik nagyon kedvesen bántak vele, ezért teljesen megnyugodtam és éreztem, hogy ő is kezd feloldódni és jól érezni magát, annak ellenére, hogy nem ihatott alkoholt. Sokat táncoltunk közösen a kis csapattal és hosszas könyörgés után az omegámat is rá tudtam venni egy közös táncra.

-Nem is tudok táncolni! -motyogta nyakhajlatomba, én pedig derekánál fogva húztam közelebb magamhoz, mikor egy kissé lassú mégis erotikusabb zene következett.

-Majd én megtáncoltatlak! -suttogtam fülébe, majd óvatosan nyakához hajoltam és egy lágy nyálas csókot nyomtam sebes bőrére. Lassan kezdtem ringatni csípőmet, miközben Taet megfordítottam így már háttal volt nekem. Egyáltalán nem volt semmi hátsó szándékom, hisz ez a három nap elegendő volt, hogy teljesen kielégüljek. Persze nem azt mondom, hogy most nem lennék benne egy menetben de azt csakis akkor ha a gyönyörűségem kéri.

Mikor meguntuk a táncolást vissza mentünk a pulthoz, ahol én sorba kértem magamnak az italokat, majd egyszer csak felálltam helyemről közelebb hajoltam Taehez.

-Mindjárt jövök csak elköszönök Yoonától, aztán indulunk haza! -mondtam kicsit akadozva, mivel kezdett hatni az elfogyasztott ital.

-Yoonaaaa! -karoltam át a lányt nyakánál fogva majd magamhoz húztam. -Sajnos nekünk mennünk kell de nagyon jó volt a buli! -mondtam de ekkor szívembe hatalmas fájdalom nyílalt és ijedten kaptam fel a fejem, amit Yoona értetlenül nézett végig.

-Jólvan menjetek! Holnap viszont elmegyek és kifaggatlak az új kis omegádról! -kacsintott, mire bólintottam és elindultam a pulthoz de nem találtam ott Taehyungot, viszont a farkasom érezte, hogy valami nagyon nincs rendben ezért idegesen kezdtem forgolódni és keresni Taehyungot. Az illatát nem éreztem, az alkohol és a cigi füst szaga miatt de egyszer csak belső omegája megszólalt.

"Kérlek Jungkook, vigyél el innen!"

A hang irányába fordultam és meg is láttam törékeny valóját, előtte pedig egy alfát aki megvető pillantásokkal illette.
Ereim kidagadtak miközben feléjük indultam és szinte mindenki magától állt el az utamból és megszeppenve várták mi fog történni.

-Szállj le róla! -értem elé és szinte össze ért mellkasunk, olyan közel álltam hozzá.

-Miért ki vagy te? -nézett rajtam végig gúnyosan. -Csak nem te vagy ennek a szukának a kis szeretője? Tőled van a fattya is?

-Fogd be a szádat, mert kitaposom még a beledet is ha mégegyszer egy rossz szót is szólsz! -vicsorítottam szemfogaimat kivillantva és éreztem, hogy Jungkook kezd megszűnni helyét pedig a farkasom veszi át.

-Érzem rajtad azt az undorító illatát Jeon! -mondta ki nevem gúnyosan. -Akarod, hogy a kis ribancod megtudja ki is vagy valójában? -vigyorgott, én pedig nem tudtam tovább vissza fogni magam, teljes erőmből neki ugrottam mire neki is előjött a farkasa és verekedni kezdtünk. A világ megszűnt körülöttem, ütöttem, karmoltam, haraptam az alattam lévőt és képes lettem volna megölni ha Taehyung könyörgő hangja nem kúszott volna hallójárataimba.

Emiatt elvesztve figyelmem a másik alfa maga alá tepert és ütni kezdett ahol csak ért.

-Elég legyen! -szólalt meg másik két alfa, mire mindketten rájuk néztünk. Az idegenek közelebb jöttek hozzánk, majd a felettem lévőre morogtak ezzel jelezve, hogy ők is ellene vannak. Egy egyszerű mozdulattal ledobtam magamról majd felálltam és épp megint nekiugrottam volna, de egy apró test simult nekem hátulról mire rákaptam tekintetem.
Taehyung édes nyugtató illata orromba áramlott, ami miatt kezdtem lenyugodni és hagytam, hogy kihúzzon a házból, Yoonával együtt.

-Hívok egy taxit! -szólalt meg a béta, én pedig ködös tekintettel néztem Taehyungra.

-Miért kellett ezt csinálnod? -emelte fel hangját, és végig mutatott rajtam. A ruháim szakadtak és véresek voltak, ahogy a szám is szemeim alatt pedig biztosan hatalmas kék foltok lesznek.

-Mit?

-Neki menned Seunghonak! Nem vagy normális komolyan Jungkook mégis, hogy képzelted ezt?

-Ennyire félted azt az idiótát? Akkor menj és ápolgasd a sebeit, lehet ráfér! -mondtam idegesen, majd ellöktem magam a faltól Taehyung pedig ijedten lépett hátrébb.

-Nem féltem őt, csak nem kellett volna verekednek! Nem szeretem ha valaki agresszív!

-Akkor nem kellett volna utánam kiáltanod mint egy kétségbeesett kölyökkutya!

-Bocs, hogy belém csomóztál és akarva, akaratlanul is téged hívott a farkasom! -nézett rám könnyes szemekkel.

-Héj fiúk! Elég! Gyertek itt a taxi! -húzott az autóhoz minket Yoona. -Holnap megyek hozzátok! -mondta még utoljára és ránk csapta az ajtót. A taxiba egyikünk sem szólt semmit, én viszont hatalmas bűntudatot éreztem, amiért csúnyán beszéltem Taehyunggal és gondolom ezt meg is érezte, mivel egyik kezét az enyémbe csúsztatta.

A ház elé érve megköszöntük a sofőrnek, majd be is mentünk a meleget nyújtó házba, ahol anya aggódva nézett rajtam végig de Taehyung mondta neki, hogy majd ő elintézi, ezért már mentünk is a szobánkba.

-Nem Seungho miatt akadtam ki... -sóhajtott fel miközben a felsőtestemen lévő sebet fertőtlenítette.
-Hanem miattad mert féltettelek! Nem akartam, hogy miattam ez történjen! Nagyon sajnálom! -pillantott szemeimbe, én pedig egy egyszerű mozdulattal ültettem az ölembe.

-Ne aggódj miattam, hisz én mondtam, hogy meg foglak védeni mindentől!

Sziasztok❤️ a képeket levettük az összes részről, illetve nem is teszünk fel többet, ugyanis az egyiket valaki jelentette (jezelném semmilyen irányelvet nem sértett), és hiába leszedtük, talán örökre ott lesz az a jel, és a chatboxban a Wattpad hivatalos oldala akik figyelmeztettek minket. Nem szeretnénk hogy eltűnjön a történet, esetleg az egész profil, így szépen kérem azt aki ilyennel szórakozik, hogy gyorsan hagyja abba, és gondoljon bele a következményekbe. Köszönjük ❤️