Piros Virág (Taekook ff - mpreg)

🌹11.🌹

Taehyung szemszöge

Borzasztóan féltem, hisz számomra két fontos személy verekedett össze, legalábbis Jungkook nekem az, Seungho-hoz inkább csak azért kötődök, mert az ő babáját hordom a szívem alatt, és így is nehéz nélküle, főleg amikor a babám nagyobb lesz, kifejlődik mindene, és addig fog rugdosni a hasamban, amíg nem érezheti az apukája érintését. Szörnyű lesz szegényemnek, nem akarom hogy úgy nőjön fel, ahogy én, utálatban, ugyanis képtelenség azt feldolgozni, hogy a tulajdon apukád nem szeret téged. Legalábbis... kegyetlenül fájdalmas.

Miután beszéltem Mrs.Jeonnal, felhúztam az alfát a saját szobámba, ugyanis nem tudtam, be szabad-e nekem mennem az ő saját territóriumába.
Az ágyon mellé ültem, és úgy kezdtem egy vizes törölközővel tisztítgatni a sebeit, még mielőtt lefertőtlenítem őket. Tele van karmolás nyomokkal, és mindenhol vérzik.

-Nem Seungho miatt akadtam ki... -sóhajtok fel fájdalmasan, miközben mégis csak koncentrálok a sebeire, melyek bemocskolják gyönyörű felső testét. -Hanem miattad, mert féltettelek! Nem akartam, hogy miattam ez történjen! Nagyon sajnálom! -pillantottam fel a szemeibe, aggódva és sok sok fájdalommal. Az ölébe húzott, és egyik kezével combom simogatta, míg a másikkal maga mögött támaszkodott az ágyon.

-Ne aggódj miattam, hisz én mondtam, hogy meg foglak védeni mindentől! - néz rám nyugtatóan, de én csak lehajtom a fejem.

-Úgy féltem, hogy valami bajod esik...-döntöm a homlokom a vállára, vigyázva hogy ne érjek a mellkasát tarkító sebekhez. -Azt hittem szétszakad a szívem, Jungkook...- szipogok, és folyni kezdenek a könnyeim. Nyugtatóan simít a hátamra és cirógatni kezd pólón keresztül, így én csak jobban hozzá bújok. -Tudod, a baba miatt kötődök hozzá valamilyen szinten. Szegény, szegény kincsem, milyen szomorú lesz, ha megtudja hogy utálja, és letagadja az apukája...- sírok fel halkan. - köszönöm, hogy megvédtél minket, Jungkook. - karolom át a nyakánál, és a hajlatába bújtatom az arcom, amit most eláztatok könnyeimmel.

-Hé, TaeTae, semmi baj. Én sajnálom, hogy kiabáltam veled, amikor én ígértem meg, hogy megvédelek titeket. Megértem, hogy mérges voltál, hisz aggódtál értünk.  Csak egyszerűen...elő bújt a farkasom, amikor meghallottam hogyan beszél rólad, és az ártatlan babádról. -horkant fel hitetlenül, így rá emelem arany színben úszó szemeim. -Tudod, most hogy így vissza gondolok rá, nem bántam meg, hogy elláttam a baját, hisz eldobta a saját gyerekét, és egy olyan fantasztikus omegát, mint amilyen te vagy. - simít az arcomra, és hüvelyk ujjával törölgeti a nedves bőrt a szemem alatt. -Szerencsés kis krapek lesz, ha te leszel az anyukája. - mosolyodik el, mire én felkuncogok, és nyomok egy könnyes puszit az arcára. -Na ne sírj, mert nekem is fáj. - teszi kezét mellkasomra a szívemhez, és halkan felnevet, én pedig csak mosolyogva folytatom a sebei lekezelését.

Mindketten elmentünk zuhanyozni, aztán kértem az alfától egy pólót, hogy érezzem az illatát, és nyugodtabban tudjak aludni, ő pedig szélesen vigyorogva egyezett bele, és át is nyújtotta nekem az egyik nagyobb, fehér pólóját, amibe én boldogan bújtam bele tisztálkodás után.

Vacsinál beszélgettünk, próbáltunk jobban megismerkedni, és mivel késő volt, az anyukája aludt már, így csendben kellett volna maradnunk, mi mégis nevettünk, nem bírtuk vissza fogni a hangunkat, szinte kémyszeresen nevettünk fel hangosan, de szerencsére nem kaptunk leszidást. Ezúttal a finom csirke után, egy harapás csoki, egy harapás eper kombinációnál maradtam, ami olyan jól esett, hogy amint az ágyba dőltem, el is nyomott az álom.

Másnap reggel kómásan mentem le a konyhába, éhesen morgó pocakom simogatva, és ahogy kinéztem, még sötét volt, de biztos vagyok benne, hogy már reggel van, bár még mindenki alszik. Valamiért úgy éreztem, hogy ölni tudnék egy kis kakaóért a szendvics mellé, így úgy döntöttem, meglesem van-e a szekrényben kakaó por, hogy gyorsan tudjak egy bögrével kutyulni magamnak. Meg is találtam a zacskót, ám az a felső szekrényből kacsintott vissza rám, sőt, a konyha lámpa fénye vissza tükröződött a csomagolásról, mintha csak csábítgatna, hogy igyak belőle. Körül néztem, aztán oda húztam egy széket a pult elé, nem mertem felemelni, így csapott egy kis zajt, szóval reménykedtem, hogy nem ébresztettem fel senkit.

Rá álltam a székre de még így sem értem el a kakaó port. Mérgesen dobbantva dühöngtem a széken, és karba tett kezekkel gondolkodtam, hogyan tudnám leszedni a zacskót onnan.

-Nagyon aranyosan dühöngsz. Anya is létrával szokta levenni onnan. - Hallom meg Jungkook reggeli, rekedtes mély hangját, amire automatikusan, és jólesően kiráz a hideg, és hallom hogy felkuncog. - vigyáznod kell a babára Tae, és magadra is. Gyere. - Mellém áll, aztán a derekamnál fogva finoman leemel a székről, és a padlóra állít.

A romantikus pillanataink után együtt sütöttünk palacsintát reggelire Jungkooknak és az anyukájának, miközben én a szendvicsemet eszegettem, ám végül megkívántam a palacsintát is, így addig bámultam kiskutya szemekkel Jungkook tányérját, amíg észre nem vette, és nevetve adott nekem is egyet, amit boldogan majszoltam el.

Később össze szedtük magunkat, és Jungkook legjobb barátja, Yoona valóban meglátogatott minket. Nagy vonalakban elmesélte neki az alfa hogy mik történtek velem, illetve velünk, aztán megkért rá, hogy menjek el vele vásárolni, hogy jobban megismerkedhessünk. Jungkook azzal a feltétellel engedett el, ha az ő egyik pólójában megyek el hogy a többi alfa érezze az illatát rajtam, valamint hogy a béta egy pillanatra sem veszi le a szemeit rólam. Valóban egy határozott nőről beszéltünk, aki ha megforgatja a szemét sírhatnékod támad, így eléggé elszégyelltem magam, mivel én omega ugyan, de férfi volnék, és magamat kellene megvédenem, csak sajnos nem így működik ez a dolog az én világomban.

Sokat beszélgettünk, valójában nagyon kedves, és mivel tegnap volt a szülinapja, meghívtam a maradék pénzemből ebédelni, amit nagyon nem akart elfogadni, de bevetettem hogy sírni fogok, így végül bele ment, csak ne kezdjek műsorozni. Mindenki pontosan tudja, tény és való, hogy a terhes emberek ezerszer érzékenyebbek, így ez egy jó titkos fegyver ilyen esetekre. Utána behúzott egy fehér nemű boltba, és ahoz a részhez vettük az irányt, ahol direkt a férfi omegákra tervezett darabokat állították ki. Nagyjából mindegyiket végig fogdosta, jól átvizsgálta őket, és elég sokra rámutatott amit meg kell venni nekem, mert elmondása szerint ha nagyobb lesz a pocakom, szorítani fog az alsó nadrág, és kényelmetlen lesz, így, muszáj leszek rugalmas bugyikhoz folyamodni. Bele egyeztem végül, így mindet felpróbáltam. A végén, már félig rajtam volt a nadrágom, amikor a béta beállított a fülkébe egy csipke bugyival, amin hátul van egy fekete selyem masni, és gyönyörű virág minták rajzolódnak ki a csipke anyagából végig, elől pedig fekete selyem anyag takarja férfiasságom.

-Jungkook megveszne, ha meglátja ebben, szépségem! - kacsint rám kacéran, és fogalmam sincs miért, de le akartam nyűgözni az alfát, így elvettem tőle, ám amikor úgy döntöttünk hogy felpróbálom azt is, Jungkook felhívta Yoonát, és megkért hogy induljunk haza, mert van számomra egy meglepetése. Valójában, nekem is van, kettő is, ha a csipke bugyit is bele számítjuk.

Kifizettünk mindent és haza mentünk, habár éppen nem volt otthon az alfa, Yoona elköszönt és haza ment, addig gondoltam, felpróbálom az új fehér neműm, amit a boltban nem sikerült. Ledobáltam magamról a ruháim, teljesen meztelenre vetkőzve, és a szobámban a tükör elé beállva vizslattam magam. Jó volt, tökéletesen passzolt a méret, ezek szerint a bétának van szeme az ilyesmihez.

A tükör előtt forgolódtam, háttal álltam és úgy néztem hátra, valóban, szerintem sem állt annyira rosszul, teljesen elvörösödtem, hogy, ilyesmit hordok.

Ekkor hallottam az ajtóm nyikorgását, és éreztem az alfa feromonjait.