Csipkerózsika [BEFEJEZETT]

44. Aggodtam

Megkönnyebbülten borultunk egymás karjaiba, mintha csak haza találtunk volna.

Minden kis részlet alaposan elmeséltem nekik, az Adames sztorit, azt, hogy fogalmam sincs mégis, Eliot miképp tudta meg a titkom és a Willel kapcsolatos dolgokat. Azt hittem nehéz lesz, hogy alig tudok majd pár szót kinyögni, de nem így lett a megkönnyebbültség a szavakkal együtt szinkronba szakadt fel belőlem, még a barátaim figyelmesen követték mondandóm.

-Az a rohadék! -könnyesedett be szeme a mellettem álló barna hajú lánynak.
-Azt mondta, hogy észrevette, hogy én mennyire különleges vagyok és hogy ha nem késő még velem akar lenni! -rázta meghitetlenül a fejét.
-Erre kiderül, hogy az az átok verte seggfej utasításait követte. -horkant el hittelenül.
-Hát igen mi figyelmeztettünk! -vakarta meg tarkóját Oscar olyan „én megmondtam" stílusba.

-Na nem mintha te jobb lennél, ha én nem lennék, nem táncolnál! -szúrt vissza élesen rutinból Sarah.
-Mi? -ráncoltam össze a szemöldököm.
-Eliot felajánlotta, hogy segít a szüleim helyzetén, ha faképnél hagylak a táncon! -süti le szemét a fiú.
-Oo...hát köszönöm, hogy nem hagytál cserben! -billentek felé hálásan.
-! Az a seggfej rájött, hogy a családom vállalata a húgom halála után megingott, Szóval az ő érdeme -mutat a lány felé, én pedig felé kapom a tekintettem ő pedig egy szelíd mosolyt küld felém. -Idő előtt észrevette mi történik, fejbe vert egy üveggel! -nevet fel az emlékre. -aztán azt mondta, hogy bármi van tud segíteni és hogy ne szúrjalak hátba, csak mert a húgomra hasonlítasz! -horkant fel a saját konokságára. -Ezredik alkalom miatt is bocsánatot kérek, te nem ő vagy!

-Örülök, hogy tisztáztuk! -bólintok zavartan. -és köszönöm! -fordulok Sarah felé.
-Ugyan...-rántja meg vállát. -én is elnézést kérek az utóbbi időkben való viselkedésemért! -csatlakozik Oscarhoz elegánsan. -Most pedig, megyek és pofán verem azt a két barmot! -indul meg.
-Várj! -kapok kezei után. -Ez talán még hasznunkra is lesz! -mosolyodok el ördögien.
Ez volt az utolsó alkalom, hogy a barátnőm önbecsülésével játszottak.
-Hallgatlak! -mosolyodott el ő is bosszúra szomjas tekintéssel.

....

-Várj Sarah kérlek! -kiálltok utána a folyóson, direkt hangosan, hogy hallja csak mindenki.
-Nem Olivia! Nem fogom meghallgatni az eszelten kifogásaid! Te tényleg azt hitted a barátod leszek! Chh kérlek nem barátkozok egy hazuggal! -kiabál ő is. Hirtelen Eliot és Adam kilépett a b-sek terméből és rögtön Sarah mögött teremtek. Nem véletlen itt szedi le rólam a keresztet barátnőm.

-MI folyik itt? -karolja át aggódóan Adam a lányt.
-Semmi...-fonja keresztbe a karját. -Ez a csitri összevissza hazudozik és megpróbál titeket besározni! -tekint rám gúnyosan.
-Még mindig nem törődtél bele? -kérdi Adam szemrehányóan. -Sarah kedves volt és nyitott feléd, de te meg hátba döfted és...-lép felém egy lépést. -megpróbáltál megcsókolni. -vág elborzadt képet. A kis görény! Jó játsszunk így!

-Miről beszélsz te próbáltál lesmárolni egy másik lánnyal együtt! -nézek körbe hitetlenül, ugyanis a balhé szagra úgy gyűlt a nép, mint a ragadozok a vérszagra.
-Hah...azt mondod? Akkor ez mi? - mutatja fel telefonját, ahol én és ő vagyunk a mosdóba és ezen a képen tényleg úgy látszott mintha én kaptam volna le.
-Megmagyarázom! -fordulok barátnőm felé, aki elindult felém és legnagyobb meglepetésemre pofon vágott!

-Hogy teheted! -vette drámaian. -Gyere drágám, menjünk látni se bírom! -karol a fiúba könnyes szemmel.
-Máris hercegnőm! -indul el győzelmesen. Eliotra tekintek, aki eddig meg se szólalt, csak gyanúsan méregetett, majd egy elégedett vigyorral ő is elsétált.
-Auucs! -kaptam csípő arcomhoz.

A tömeg oszlott Oscar pedig az automatás üdítőjét arcomhoz nyomta, hogy lehűtse pofonom.
-Jesszus Sarah mekkora színész! -röhög fel piros arcomat látva.
-Azt hiszem semmi nem lesz neki ez a három nap! -nevettek elképedve barátnőm után.

Telefonom felvillant Sarah írt csak egy rövid sort.
„Bocsánat, láttam Eliot arcán a gyanút! Megkellett győznöm, ő mindenek a közepe!"

„Szerintem ezek után biztos elhitte! :D Az arcom leszakadt a helyéről!"

Nevetve küldöm el üzenetem és indulok a kijárat felé.

...

Fáradtan álltam ki szokásos helyemre Salik urat várva. Egyik lábamról a másikra ugráltam és igyekeztem nem engedni a hideg szélnek.
Vajon mit főzött Emma? Hmm éhes vagyok, ennék egy kis sushit sültkrumplival, juj igen az jól esne. A legfinomabb fura kombó!

Szinte megugrottam mikor menüm tervezgetéséből éles káromkodás zökkentett ki. Will a túloldalról futott felém hevesen.
-Bassza meg, hogy nem bírja magát sose féken tartani! -fogja arcom két keze közé és úgy kezdi el vizsgálni.
-Szhia...- köszönök neki összenyomott pofival.
-Rendben vagy? -fürkészte tekintettem, de arcom még mindig tenyerébe fogta. Csak idétlenül bólintottam, hisz egyébként egyeltalán nem értettem mit történik. A balhé alig 20 perce történt, kocsival pedig minimum 30 perc a háza, ráadásul komolyan nem értettem mit keress itt. Ennyi idő alatt megtudni a balhét és idejönni egyenlő a lehetetlennel.

-Hogy kerülsz ide? -kérdeztem a még mindig aggódástól csillogó szemű fiút.
-Egy csoportban olvastam a drámáról és ott valami verekedésről is írtak ezért felugrottam a motorra és eléd jöttem! -válaszolja kifulladva.
-Mennyivel jöttél? -vontam fel szemöldököm.
-Alig negyvennel...-füllentett édes mosollyal.
-Jól vagyok! -nézek szemébe őszintén és ajkaim szélében mosoly jelenik meg.
-Ez megkönnyebbülés...-von nevetve ölelésbe.
-És semmilyen verekedés nem volt! - tisztázom a félreértéseket.
-Sarah nem kattant be! -bújok meleg ölelésébe. - Mellettünk van! -szívom be illatát. -Csak egy pofont kellett adni, hogy elossza a kételyeket!- ráztam meg fejem.

-Mi? Hogy érted, hogy "mellettünk van"? -értetlenkedik aranyosan.
-Fogalmazunk úgy, hogy a barátnőd és az unokatestvéred egy újabb tervet szőt! -mosolyodok el sokat tudóan.

-Téglaként használjátok! -eset le neki pillanatokon belül.
-Így is nevezhetjük! -értettem egyet.
-és nem lesz belőle baja? -veszi fel aggódó kuzin szerepét.
-Az ő ötlete volt! -sütöm le szemem.
-Én csak azt mondtam, hogy valami nyilvános helyen szakítson vele ahol nem tud ellenkezni, ő pedig, és így letudja járatni a többiek előtt és megvédeni tőle a lányokat. - sóhajtok fel. - azt mondta tetszik neki, de azt a tervet is felhasználja, amit Oscarnak szánt Eliot és a bál kellős közepén hagyja ott megalázva, addig viszont eljátssza a butus barátnőt és infókat szerezz. -ismertetem a tervet. -Talán nem kellett volna bele mennem? -kérdezem aggódva.

-Ha ő mondta akkor nincs semmi, ha valaki akkor Sarah tökéletes erre a szerepre, és hogyha tényleg a bosszúállás hajtja akkor; Isten óvja azt a gyökeret! - nevet fel büszkén.

-Aggodtam! -jelenti ki.

-Tudom! -mosolygok vissza kezeimet övére kulcsolva.

-és most is aggódok! -közelít felém egyértelműen.

-Tudom...-ismétlem magam.

-és fogok is! -leheli ajakaimra.

-Reméltem...-mosolyodok el majd gyengéd keringőjét az ajkaival elfogadom.
A hetem legédesebb pillanatja.

Sziasztok itt a várva várt rész ❤️ újabb bosszúállást terveznek a kedvenc főhőseink 🙈🤍 Kérdés hogy okosabb lesznek-e mint Eliot Parkinson?❤️ Köszönöm ha elolvastad és a rengeteg jó indulatú és támogató visszajelzést❤️ remélem tetszett a rész ❤️ igyekszem a következővel addig is legyen szép hétvégétek🤍🤍