Csipkerózsika [BEFEJEZETT]

11. Elcsavarta a fejed?

Esőre hajlongott az idő, amíg én türelmetlenül vártam Salik urat a Keleti kapu előtt. Reméltem, hogy nem fogok elázni, tekintve, hogy egy száll blézerem pillanatok alatt átázhat.

Mellettem Sarah állt meg baba rózsaszín mellényében.
-Úgy elviharoztál ebédszünetben utol se tudtunk érni! -szegezi nekem mondandóját, ami miatt torkom kiszáradt és pulzusom megugrott.
-Igen…bocsi, csak ott hagytam valamit…- szabadkoztam gyenge kifogással.

-A másodikon? -vonta fel szemöldökét. Jajj ne lebuktam!
- Értem én miről van szó…-kezdett bele, mire valószínű, hogy arcom egyezhetett a mögöttünk lévő épület falával. Olyan hófehér árnyalatban.

-Belezúgtál az unokatestvérembe! -fordult felém mindentudó arccal, nekem pedig összeszaladt a szemöldököm. Unokatestvér?
-Jaj, ne vágj ilyen képet! -ütött meg játékosan. -az unokatestvérem William Blake, aki lányok szívének nagy részét birtokolja. - fejezte be.
Erre a mondatra két zavart is okozott a fejembe. Az első, hogy ők rokonkapcsoltban állnak, bár ez így sok mindent megmagyaráz és ott van a második dolog is, amely olyan kellemetlen érzést szítot a mellkasomban, hogy belefájdult.

„Lányok szívének nagy részét birtokolja” mármint értem én, Will tényleg vonzó, igazán érdekes és sikeres személyiség, de ez akkor is mellbe vágott.
-Nos? -kérdezett Sarah mivel ő még az ő kérdésénél tartott.
-Will elcsavarta a fejed? -mosolyogott sokat sejtően.

-Bár vele töltöttem az ebédszünetet igen…-vallottam be. -de semmilyen fejcsavarásról nem volt szó. -vonom meg vállam.
-Jesszus Lív! -kiáltott fel hitetlenkedve és már épp kérdésekkel akart elárasztani, de szerencsémre akkor fordult be Salik úr kocsinkkal. A megmentő végszó.

-Sajnálom Sarah mennem kell! -kuncogtam, majd gyorsan elszaladtam engem váró sofőrünkhöz.
- Megjegyeztem Olivia! -emelte fel fenyegetően ujját. -írni fogok! -tette hozzá.
Vissza intettem neki, majd gyorsan beültem az autóba, mert az eső szemerkélni kezdett. Az első ilyen lány csevejben vettem részt az imént. Jézusom ez de izgalmas. Jó kedvem Salik úr is észrevette és vidáman kérdezett rá okára.
- Van egy barátnőm, Salik úr! -kuncogtam el magam. -Imádok iskolába járni! -terülök szét a hátsó ülésen.

…

Haza érve át öltöztem elnyúlt Queen együttest ábrázoló pólómba és megviselt szürke rövid nadrágomba. Itthon jellegzetesen olyan 25-26 fok van mindig, hisz anya ki nem állhatja, ha itthon hideg van. A bejárónőnk Emma, aki egy csupa szív ember, vastagabb testalkattal és rövid hajjal, suhant át a konyhán és csak érkezésemre figyelt fel.

-Áhh kisasszony milyen napja volt? -Emma már csecsemő korom óta dolgozott a családnak és volt olyan, hogy ő volt az egyetlen társaságom, szinte mióta járni tudok ismerem őt, így nagyon a szívén hordozta sorsom.

-Ennél remekebb nem is lehetett volna…-jelentem ki mosolyogva.
- Csináltam önnek ebédet! – sürög tovább, hogy majd a kész meleg ételt tálalja elém.
-Nem kellett volna Emma, képes vagyok magamnak ételt készíteni. -ejtem le vállaim fáradtan.
-Tisztába vagyok vele kisasszony, de ma igen sok dolga lesz, szóval kelleni fog önnek az energia. - bazsalyog melegszívűén.
- Kegyed igen jó kedvűnek tűnik ma, tán csak nem egy fiú áll a dolog mögött? -kérdezi sejtően. Ez nem igaz, miért jön ma mindenki ezzel?

-Valami olyasmi…- szegezem letekintettem, miközben egy újabb falatot szúrok villámra. Telefonom képernyője felvillant két új értesítés.

Egy egyszerű mozdulattal feloldottam és csodálkozva néztem a Sarahtól kapott üzenetemről, amiben csak annyi állt, hogy holnap úgy is elfog kapni, ne is reménykedjek!” egyébként most már azon a tényen se siklik át a szemem, hogy ő Sarah BLAKE a családneve Blake. Jesszus de idióta vagyok!

A másik pedig egy Instagram követés, itt kicsit nagyobbat kellett nyelnem, mert megakadt a falat torkomon. WilliamBlk bekövett. Te jó isten, mi van ma?

Sziasztok remélem tetszett a rész! Igyekszem a következővel remélem várjatok! Köszönöm a vissza jelzéseket!Brutál jól esik! ❤️❤️