Madelyn Stark - Peter Parker ff.

Part 35 - Stark

Teljesen tanácstalan voltam és nem tudtam, hogy akkor most mi is fog történni. Most mi lesz az esküvővel? Ez nem is számított és minden menni fog tovább? Nem is tudom, hogy abban reménykedjek, hogy le mondja vagy abban, hogy nem. Újra azt szerettem volna, ha minden olyan lesz, mint a régi, de nem voltam benne biztos, hogy ő is ezt gondolja. De ha nem így gondolja, akkor miért tette azt bent az előbb? Mi van, ha most el mondtam neki, hogy még mindig szeretem, de ő ezzel nincs így? Most akkor nem kellett volna ezt tennem? Teljesen össze voltam zavarodva. Peter semmi jelét nem adta annak, hogy most mi fog következni, ami szerintem azt jelenti, hogy minden megy tovább, de... akkor is mi volt az ott bent nála. Ha ő nem így érez, akkor miért csókolt volna meg? Nem értettem és nem is tudtam, hogy akkor most mit fog tenni.

- Mi történt? – kérdezte Jess mellettem, amit először nem is értettem, majd föl néztem rá, hogy lássam mire is érti. Az épület irányába nézett, ahogy mindenki más is. Ebben a pillanatban arra kaptam a fejem és ott láttam April bátyját ki jönni és át menni a mosdókhoz. Az volt ebben a fura, hogy az orrát fogta és tiszta vér volt már a keze, de ennek hatására a ruhája is.

- Vajon mi történhetett miután ki jöttem? - kérdeztem halkan, de a mellettem lévő két személy is meg hallotta ezt.

- Ezt hogy érted? – kérdezte May, amire felé kaptam a fejem.

- Hát... ő is be jött, de csak az utolsó pillanatban így nem látott semmit... de... azt mondta Peternek, hogy volt egy pár randink, amire én ki javítottam, hogy csak egyetlen egy volt és utána nem is kerestem, de... ezek után el jöttem és nem tudom, mi történt – mondtam magam elé nézve. Teljesen össze zavart ez az egész, de most már ezen is járt az agyam. Mi történhetett azok után, hogy el jöttem? Biztos, hogy egészen idáig a szobában maradt, de ki tehette ezt? Ned biztos nem. Ő nem ütne meg senkit, ahogy én ismerem és semmi oka nem is lett volna rá. Peter viszont... ő lehetett az? Csak ő, rajta kívül még talán apám volt bent, de nem hiszem, hogy ő meg ütötte volna, szóval csak Peter lehetett, de... miért? Mi volt az oka?

- Akkor én sem értem. Mi történhetett? Nem hiszem, hogy csak úgy orra esett volna – mondta Jess, ami után következett egy pár másodperces csend. Mindenki gondolkozott, hogy mi is történt, ahogy ezt én is tettem – Ő meg mit keres kint? – kérdezte, amire rögtön föl kaptam a fejem és arra néztem amerre ő is. Éppen April jött ki mindenki elé már teljesen készen és nem is értettem, hogy mit csinál. Mindenki őt nézte, ahogy felénk közeledik.

- April! Mit csinálsz? Nem készülnöd kéne? – kérdeztem, amire ide is ért mellém.

- Már kész vagyok, szóval nem. Nem kéne most készülnöm. Beszélhetnénk... Mad? – kérdezte végig engem nézve, amit hirtelen nem is értettem, hogy most mi ez az ellenségeskedés.

- Öhm... igen, persze – mondtam, amire Jess és May arrébb mentek és April elém állt. Nem értettem, hogy mit csinál, mikor menyasszonyi ruhában van és nem sokára az oltárhoz kéne sétálnia... elméletileg – Mi történt? Miért akarsz beszélni?

- Beszélni akartam veled, mielőtt még el kezdjük ezt az egészet... Tudod, rájöttem... vagyis inkább egyértelmű volt, hogy ismeritek egymást Peterrel, mivel szörnyen színészkedsz és elhívta az apádat, amiből egyből gondoltam, hogy már ismeritek egymást. Teljesen feleslegesen játszottátok el, hogy idegenek vagytok, de ez most nem is lényeges. Szóval tudom, hogy régen barátok voltatok, de egyértelmű, hogy valami el romlott, mert látszik, hogy kerülöd. Arra viszont még mindig nem jöttem rá, hogy miért ütött be a bátyámnak, de ez is teljesen mindegy most. A lényeg, hogy el akartam mondani, hogy tudom, hogy utálsz... - mondta, amin rögtön meg is lepődtem. Igazából nem is tudtam, hogy melyiken lepődjek meg jobban. Inkább félbe szakítottam, mielőtt valami olyat mond, amit nem kéne.