ʙʟɪɴᴅᴇᴅ ʀᴜʟᴇs [szünetel]

n y o l c

[Este később]

Ray egész úton egy szót nem volt hajlandó szólni hozzám, amikor kérdeztem nem válaszolt. Inkább nem erőltettem, bár sejtettem, hogy hazaérve mindjárt beszédesebb lesz. Igazam is lett.

— Van még valakid rajtam kívül? — kérdezte, miután indulatosan becsapta mögöttünk az ajtót.

— Hogy mondod? — vontam fel a szemöldököm.

— Ne játszd a hülyét, láttam hogy nézett rád az a pasas.

— Kérlek világosíts fel akkor engem is, mert én nem láttam semmit.

A szavaim hatására méginkább feljebb ment benne a pumpa, az arca teljesen elváltozott a dühtől. Milliószor láttam már idegesnek, de ez alkalommal más volt. Nem csak egyszerűen felhúzta magát, a tekintetével még ölni is képes lett volna. Nem hazudok, egy cseppet megrémisztett, de eszem ágában sem volt hagyni neki, hogy ilyeneket feltételezzen rólam.

— Ray, először is az az ember a főnököm. — nyomatékosítottam az utolsó szót. — Másodszor pedig, amikor utoljára néztem nem tartozok neked semmilyen beszámolóval arról, hogy kivel, mit csinálok, szóval ne viselkedj úgy, mintha a tulajdonod lennék, és végképp ne gondold azt, hogy irányíthatsz. - szögeztem le egyenesen.

Nem szólt semmit, csak állt egyhelyben. Egy amolyan 'igen, mondtam, amit mondtam' nézéssel bólogattam felé, mire megrázta a fejét, felkapta a kocsi kulcsot a konyhapultról, és elviharzott.

Semmi olyat nem mondtam, amivel nem lenne tisztában alapból, szóval egy cseppet sem éreztem bűntudatot. Én sem vájkálok az ő szerelmi életében, ahogy neki sem kéne, ráadásul alaptalanul.

Éjjel kettőt mutatott, amikor az órára néztem, már alig láttam az álmosságtól. Vettem egy gyors zuhanyt és befeküdtem az ágyba. Elalvás előtt felhúztam az ébresztőm, mivel attól még, hogy vasárnap, számomra szinte felér egy hétfővel. Főleg a mennyiség mellett, amit Blake a héten kiküldött, akár fent is maradhatnék egész éjszaka.

[Másnap]

Időben befejeztem a papírmunkát, ezért volt egy kis időm magamra is. Scarlett akkor ért haza amikor én keltem, gondolhatjátok, hogy mennyi kedve lett volna eljönni velem akárhová is. A csapatból egyedül én dobtam be a 'korai takarodó' kártyát, szóval magamra maradtam.

Anya elhívott ebédelni, így vele töltöttem a kora délutánom nagy részét.
Egy óra tájékán egy ruhaboltban nézelődtünk, anya pont egy csinos felsőt próbált, én pedig a fülke előtt vártam. Ezalatt egy értesítés hangzott el, mire előcsúsztattam a telefonom a zsebemből.

Gratulálok, sok boldogságot.

Ez az üzenet íródott a képernyőre, Blake-től érkezve. Szinte hallottam a fejemben olvasás közben, ahogy gúnyos, cinikus hangon mondja ezt. Anya épp kilépett a fülkéből, ezért rögtön felé irányítottam a figyelmem, a telefonomat pedig visszacsúsztattam a zsebembe.

Megszoktam már, hogy folyton szívózik velem, azonban eddig csak munkahelyi dolgokkal csinálta. Nagyon meglepett, hogy ennyire foglalkoztatja a tegnap este, azt hittem mára már el is felejtette, hogy egyáltalán találkoztunk.

Vásárlás után a szüleimnél maradtam egy kicsit. Kiderült, hogy az öcsémnek is jól telt az este, mivel egy fiatal lány egy szál pólóban fogadott minket a konyhában. Szegény annyira zavarban volt, mindketten csak kuncogtunk egyet az eseten, és ráhagytuk Frankre.

Próbáltam elérni Rayt, mivel az esti összezörrenésünk óta nem adott magáról jelet. Nem szerettem volna egy ilyen apróság miatt haragban lenni vele, de úgy tűnt ő más véleménnyel volt erről.

Viszonylag korán haza indultam, útközben még megálltam tankolni is. Az ősznek köszönhetően, ami mellesleg nem a kedvenc évszakjaim közé tartozik, már öt óra tájékán besötétedik.
Felfigyeltem a benzinkúttal szembeni kocsmára, ahonnan két tántorgó férfi rontott ki nagy hanggal. Hiába csak a lámpák fénye világította be az utcát, rögtön felismertem az egyiküket. Ami azt illeti, ahogy jobban feléjük meredtem, mindkét arc tisztán kirajzolódott. Raymond és Mr. Blake nagyokat nevetve szórakoztatták egymást.

Megesküdnék rá, hogy egy pillanatig azt hittem hallucinálok csak, de nem, valóban ők voltak azok. A sok kérdőjel között egy nem hagyott nyugodni igazán. Mégis, hogy a fészkes fenébe talált egymásra ez a kettő?!