Végy egy forrófejű, szeleburdi lányt, adj mellé néhány Weasley-t, rázd fel egy Jordannel, és kész is az instant fejfájás McGalagony professzor számára. Pókrobbantás, kviddics-balett, vécészörf és elszabadult görög mítoszok - mindez benne van a pakli...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Samantha komolyan gondolta a Remusnak tett ígéretét, így amikor a Roxfortba visszatérve először adódott alkalom, hogy hármasban beszélhessenek Freddel meg George-dzsal, a fiúk lelkére kötötte, hogy kivételesen tartsák is be.
– Nagyon fontos ez neki – magyarázta. – Tényleg nem mondanám, hogy fogadjunk szót, ha nem Remus ígértette volna meg velem. Ő egy Tekergő, és bízik bennünk – sőt, még segít is. Hallgatnunk kéne rá, nem? – járatta a tekintetét az ikrek között.
– Igazából már így is nyakig benne vagyunk ebben a zűrös ügyben – vont vállat Fred. – Nem lenne tök mindegy?
– Remusnak nem mindegy, mert félt minket – magyarázta konokul Samantha. – És most komolyan, szerintem ebben a dologban igaza van. Mégis mi a szart kezdenénk Ingrammel szemben? – tette fel a kérdést. – Ő egy profi illuzionista, sokkal erősebb nálunk. Láttátok, miket alkotott SVK-órákon, konkrétan a kisujja egy intésével legyőzne minket. És olvastunk a koboldokról is, tudjuk, milyen vérengzésekre képesek. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de az, hogy megtudjuk, miben mesterkednek ezek, nekem nem tűnik elég jó indoknak arra, hogy kinyiffantsam magam.
A Weasley ikrek tűnődve meredtek maguk elé.
– Egyetértek – szólalt meg végül George. – Elég közel kerültünk a tűzhöz, de megégetni azért én sem szeretném magam.
– Van benne valami – ismerte el Fred.
– Téged meg amúgy is kicsapással fenyegetett legutóbb McGalagony, ha szerzel még egy stiklit a tanévben – világított rá az ikertestvére. – Lehet, hogy most már kicsit tényleg meg kéne húznunk magunkat.
– Na jó, megbeszéltük – csettintett Fred. – Akkor innentől hagyjuk a fenébe Ingramet.
Samantha megkönnyebbülten pillantott a fiúkra.
– Kösz. Koncentrálhatnánk mondjuk arra, hogy ne bukjak meg bájitaltanból. Ti hogy csináljátok, hogy olyan jól megy?
– Hát, követjük a receptet, meg aztán van, ami érzésből jön még hozzá – vont vállat Fred.
Samantha bután pislogott rá. Ő is igyekezett követni a receptet, de figyelmetlenségből valamit mindig benézett rajta. Fred és George azért elhatározták, hogy megpróbálják menteni a menthetőt, és elérni, hogy barátosnéjuk valahogy átcsusszanjon majd a vizsgán.
Annak ellenére, hogy a kis csapat eleget tett Remus Lupin kérésének, nem sejtették, hogy az illuzionistának más tervei vannak velük.
Pedig május huszonegyedikéig, amikor Daphnénak tartottak meglepetés születésnapi partit, még minden jól alakult. Igaz, az elsősök már izgultak a júniusi vizsgák miatt, de azért még felhőtlenül tudtak ünnepelni.
Aztán beköszöntött május huszonhatodika, és ezzel együtt az idény utolsó kviddicsmeccse, a Griffendél-Hollóhát mérkőzés. Samantháék nagyon drukkoltak a házuk csapatának, de a fényviszonyok sajnos a hollóhátasok térfelének kedveztek. A griffendéleseknek a szemükbe sütött a nap, és Charlie Weasley-t már a meccs első negyedében fejbe találta egy gurkó, amit a Hollóhát egyik szemfüles terelője, Nigel Wroxton küldött rá. Madam Hooch ugyan résen volt és lelassította a fiú esését, de gyengélkedőre kellett vinni és nem folytathatta a meccset.
