Végy egy forrófejű, szeleburdi lányt, adj mellé néhány Weasley-t, rázd fel egy Jordannel, és kész is az instant fejfájás McGalagony professzor számára. Pókrobbantás, kviddics-balett, vécészörf és elszabadult görög mítoszok - mindez benne van a pakli...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Aki nyer, az megérdemli, hogy örüljön – még akkor is, ha csak a szerencsének köszönheti a sikerét. Samantha Jacksonnak azonban a Griffendél-Hugrabug kviddicsmeccs után azzal a ténnyel kellett szembesülnie, hogy a győztesek ritkán gondolnak bele a vesztesek helyzetébe. Elvégre, mit is törődnének az ellenfeleik érzéseivel?
Csakhogy a győztesek a diadalban lubickolva könnyedén megfeledkezhetnek róla, hogy adott esetben akár ők is állhatnának a másik oldalon. Pedig néha nem ártana tisztelni a veszteseket – Samantha ezt a saját bőrén tapasztalta, amikor is a hétfő reggeli dupla gyógynövénytanon Tamsin Applebee egy mukkot sem szólt hozzá. Mindvégig kerülte a tekintetét, és lehajtott fejjel dolgozott a szomszédos asztalnál partnerével, Lee-vel – időnként pedig szipogott egyet.
Samantha homlokráncolva fordult saját társához.
– Hé, Tamsinnek mi baja van?
Cedric is szótlanabb volt a szokásosnál – habár egyébként sem a legbeszédesebb ember volt, akit Samantha ismert. Megcsóválta a fejét.
– Még kérded? Miután olyan csúnyán átvágtad a meccsen? Mindenki a fantasztikus elterelő taktikádról beszél.
A lány meglepve konstatálta, hogy Cedric hangjában neheztelés cseng, a tekintete pedig megvillan a „fantasztikus" szónál.
– Nem mondom, ötletnek nem utolsó – közölte szárazon –, de azért övön aluli volt, hogy így kihasználtad Tamsin mágiatöri iránti lelkesedését. Ő tényleg szívesen mesélt neked azokról a dolgokról.
Samantha köpni-nyelni nem tudott. Először is, lenyűgözte, hogy a fiú így kiáll a legjobb barátjáért – ő is hasonlóképpen a szívén viselte Fred, George és Lee sorsát. Nem látott Cedrictől ilyen határozott megmozdulást azóta, hogy elsősként megismerkedtek a kilenc és háromnegyedik vágányon, és a fiú közölte vele, hogy a Hugrabugba szeretne kerülni. Másodszor, eszébe sem jutott, hogy ugyanazért a félreértésért, amiért a Griffendél-drukkerek szemében hős lett, a Hugrabug-drukkerek szemében aljas csaló, aki keresztültapos mindenkin a győzelem érdekében.
– Az nem úgy volt – bizonygatta fojtott hangon Cedricnek, miután megtalálta a hangját. Áthajolt az asztalukon sorakozó kalaplengető gombák felett. – Tudsz titkot tartani?
Cedric még mindig bizalmatlanul méregette, de végül a kíváncsisága győzött. Aprót biccentett.
– Akkor most elárulom: igazából nem is voltam olyan pazar a kviddicsmeccsen, csak mindenki azt hiszi – vallotta be keserűen a lány. – Jó, mondjuk ki: totál pocsék voltam.
– Ezt meg hogy érted? – emelte meg a szemöldökét Cedric.
– Nem volt semmilyen taktika. Nem akartam átverni Tamsint, csak kíváncsiságból kérdezgettem.
A fiú megütközve meredt rá.
– Komolyan mondod? Mármint, akkor... úgy érted, az egész valós volt?
