Végy egy forrófejű, szeleburdi lányt, adj mellé néhány Weasley-t, rázd fel egy Jordannel, és kész is az instant fejfájás McGalagony professzor számára. Pókrobbantás, kviddics-balett, vécészörf és elszabadult görög mítoszok - mindez benne van a pakli...
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
November első hetében Samantha igazán elemében érezte magát a Roxfortban. Bármerre járt, a folyosók ódon kőfalairól Sirius Black neve visszhangzott, izgalmasabbnál izgalmasabb összeesküvés-elméletekkel tűzdelve. Samantha lelkesen állt be a sorba, ha elrugaszkodott ötletek gyártásáról volt szó, és napokig győzködte osztálytársait, hogy Black óriástöknek álcázva osont be a kastélyba, a birtokra pedig egy tundrabugyis troll bőrébe bújva jött be, mert azok olyan ocsmányak és büdösek, hogy még a dementorok sem támadnak rájuk.
Hogy Samantha honnan tud bármit a tundrabugyis trollok viselt dolgairól, illetve léteznek-e egyáltalán, az rejtély volt mindenki számára. Mindenesetre, ha mások nem is, Fred, George és Lee odavoltak az elméletéért. Jóllehet, Samantha hülyeségeinél sokkalta jobban lekötötte a figyelmüket a kviddics.
– Mondom, Angelina olyan csavart gólt lőtt, hogy Oliver majdnem összepisilte magát örömében – mesélte a vacsoraasztalnál Fred. Az aznapi edzésük után bokáig sárosan jelentek meg a nagyteremben. – Felkötheti a gatyát a Mardekár, mert szétrúgjuk a seggüket a meccsen.
A csapattagok – Wood és Harry kivételével – mind körülöttük ültek, kipirult arcukra rávetült az elvarázsolt gyertyák narancsfénye. Végtelenül megkönnyebbültnek tűntek, hogy végre a kellemes melegben lazíthatnak. Az égboltot tükröző mennyezeten viharfelhők cikáztak, és még odabentről is érezni lehetett a falakat ostromló széllökéseket a dörömbölő esőzuhataggal.
– Tényleg szép lövés volt, Angelina. – George púposra pakolta a tányérját fűszeres héjában sült krumplival. – Idén lesz pályaválasztási tanácsadásunk. Gondolkodtál már rajta, hogy a suli után jelentkezz profi játékosnak?
– Igen, jó lenne – sóhajtotta a lány. – De félek, hogy nem vagyok elég ahhoz a szinthez.
– Ne mondd már, te vagy a legügyesebb hajtónk! – Katie villája táncot járt a kezében széles gesztusaitól.
Aliciára sandított, hogy nem gyalogolt-e az önérzetébe, de aggodalma felesleges volt: a lány egyetértően bólogatott. Kár is lett volna tagadnia, a lelke mélyén tudta ő és Katie is.
– Ez nem igaz – tiltakozott Angelina. – Ne becsüljétek alá magatokat, mindketten bomba játékosok vagytok. A Roxfort után bármelyikőtök bekerülhetne egy profi csapatba.
Katie letette a villáját.
– Nézd – mondta komoly arccal –, tudjuk, hogy van bennünk tehetség Aliciával, különben nem lennénk a csapatban. De más az iskolai kviddicsben remekelni, mint profi játékosként. Nekünk ez csak a hobbink, neked már-már hivatás. És itt a legfőbb különbség. Lehet, hogy ha elég energiát áldoznánk rá, mi is bejuthatnánk a profik közé, de nem valószínű, hogy így lesz, mert egyikünk sem gyakorol annyit, mint te. A tehetség szép és jó, de önmagában nem lehet megváltani vele a világot.
– Oliver büszke lenne rád – közölte George. – Rég hallottam ilyen magasröptű szónoklatot.
Katie félrebillentett fejjel nézett rá. A jelenlévők tartottak a reakciójától, ám a lány sértődés helyett visszadobta a labdát.
