Végy egy forrófejű, szeleburdi lányt, adj mellé néhány Weasley-t, rázd fel egy Jordannel, és kész is az instant fejfájás McGalagony professzor számára. Pókrobbantás, kviddics-balett, vécészörf és elszabadult görög mítoszok - mindez benne van a pakli...
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
Fred, George és Lee alig hittek a fülüknek. Miután sikerült feldolgozniuk az információt, a legkülönfélébb reakciókat adták. Lee perceken keresztül trappolt fel-alá a kupéban, azt hajtogatva, hogy „Úristen-úristen-úristen!" – úgy festett, mintha egy átok következtében valami mugli vallási fanatikus beakadt imakazettájává változott volna. George ellenben egy értelmes szót sem tudott kinyögni, hamuszürke arccal bámult maga elé.
Kétségkívül Fred kezelte a legjobban a szituációt. Az idősebb Weasley iker némi homlokráncolás után megrántotta a vállát, és így szólt:
– Hát, Sasha, erre mondják, hogy szar ügy. De ha engem kérdezel, még mindig jobb, mint Piton vagy Voldemort.
Samanthának pír kúszott az arcára. Még mindig szégyellte magát korábbi teóriáiért.
– Jó, annak örülök is, hogy nem ők! – kalimpált a kezeivel. – De mégis mit kezdjek ezzel?
– Semmit. Semmit nem tudsz vele csinálni úgysem. Hozzászoksz és kész. Ha akarod, törődsz vele, ha akarod, leszarod.
– Könnyű azt mondani, de egy kicsit nehéz nem törődni vele, amikor a csapból is ő folyik! Sirius Black az azkabani szökevény, a tömeggyilkos, akit a fél ország keres, bassza meg! Erre kiderül, hogy közöm van hozzá, ráadásul így? Én ezt nem... – túrt a hajába a lány. – Hiába mondta anya, hogy régen milyen jó ember volt, meg így meg úgy. Nem az számít, ami akkor volt, hanem az, ami most.
A kezdeti gát leomlása után csak úgy ömlöttek belőle a szavak. Lehúzta a vonatablakot, és egy cigaretta elszívása mellett beszámolt barátainak mindenről, ami a szívét nyomta. Hogy a keresztapja és Black barátok voltak, és a társaságuk alkotta a Tekergőket – ezt hallva a fiúk egy emberként hördültek fel –, hogy ő adta Voldemort kezére Potteréket, és hogy mindennek ellenére mégis küldött nekik gitárt karácsonyra.
– Gondolhatjátok, anya hogy kikészült! – füstölgött. – Totál káosz mostanában. Aggódom is miatta, nehogy valami hülyeséget csináljon – sötétült el az arca. – Hogy van pofája Blacknek így megzavarni őt? Minket. Hagyjon csak békén, ha már úgy döntött, hogy a békés családi élet helyett emberek gyilkolászását választja!
– Azannya' – nyögte Lee. – Ez tényleg nagyon durva.
Ebben a helyzetben még a Weasley ikreknek sem volt kedvük poénkodni. Nem igazán tudták, hogyan támogathatnák Samanthát egy ilyen helyzetben azonkívül, hogy figyelmesen hallgatják. Biztosították róla, hogy ha nem is tudják teljesen átérezni, szerintük is jogos a dühe. Hasonló helyzetben bizonyára ők is így forrongtak volna.
A lelkizés következtében elfogytak a szavak, de Samantha nem bánta. Az út hátralévő részében csendre és befelé fordulásra volt szüksége. A barátai részéről bőven elég volt számára, hogy érzi a jelenlétüket. Eszükben sem volt elhúzódni tőle, még egy ilyen súlyos tény tudatában sem, hanem teljes vállszélességgel feszítettek mellette. A tudat melegséget varázsolt a szívébe.
