Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

3.rész

Másnap reggel Jimin egy hangos csattanásra kel fel, ami az ajtó felől érkezik. Jungkook trappol le a lépcsőn, mire Jimin gyorsan felül.

-Jungkook...?-kérdezi suttogva az idegesnek látszó fiútól félénken. Irtózik tőle, viszont mégis érdekli, hogy mi dühítheti fel őt ennyire. Túlságosan is kedves és törődő mindenkihez, ez az ő egyetlen vétke, amit elkövet. A legtöbb ember, ki ismeri a fiút, ezt a kedvességet ki is használja, hogy utána könyörtelenül megalázza a fiút. Legjobban Jimint egy szál virághoz tudnám hasonlítani. Gyönyörű, nem árt a légynek sem, csak ott áll, s egészen addig ragyog, míg valaki le nem tépi, és el nem tapossa. Pedig ő csak élni szeretné az életét.

-EGY KIBASZOTT SZÓT SE SZÓLJ!-ragadja meg üvöltözve Jimin derekát és a matrachoz cipeli. Jiminnek, mióta itt van már századjára is, de újra könnyek lepik el a szemét. Nem szeretné újra átélni azt, amit tegnap, viszont már sejti, hogy mi fog történni az elkövetkezendő percekben.-Fordulj meg!-utasítja, azonban Jimin rezzenéstelenül fekszik a hasán. Jungkook idegesen leveszi magáról pólóját és a ruhadarabbal hatalmasat üt a fiú hátára.-Azt mondtam, hogy fordulj meg!-fordítja hátára a zokogó fiút, majd széttárja a lábait és szervét bejáratához vezeti.-AHj! Olyan szűk vagy!-markol rá csípőjére és még beljebb tolja magát. Jimin tátott ajkakkal zokog a fájdalomtól, amikre Jungkook rá is hajol egy csókra. Gyorsan kezdi el mozgatni a csípőjét, amitől Jiminnek fennakadnak a szemei. Legjobban most otthon lenne, mivel vasárnap van, és Taehyunggal nézné a kedvenc sorozatát.

-Nézz rám!-szorítja össze arcát, majd hevesen kezdi el újra mozgatni csípőjét.

-Engedj el!-csapja el Jimin a fiú kezét, amit ezután azonnal vissza is vonna.

-Ezért most kapni fogsz! De előtte befejezem, amit elkezdtem.-megfordítja a fiút, és felemeli fenekét, majd Jiminre engedi magát nagyokat nyögve, sóhajtozva. Jimin legszívesebben élve elásná magát tette után. Miért pont ő az, akit el kellett rabolnia?-És most...Állj fel!

-Ne! Kérlek!-nyögi az arcába, de lassan talpra áll.

-Menj a falhoz! Hat ütést fogsz kapni, amiért ellökted a kezemet. Dőlj előre és pucsíts be!-Jimin tette, amit Kookie kért. A hat ütés után, amik nem kis erejűek voltak, a földre rogyva sír. Jungkook a vasajtót maga után becsapva távozik. Ideges volt, mert meglátta a hírekben, hogy Jimin eltűnt és nem is messze a házától folyik a nyomozás, Taehyung jelentette fel, aki már a második napja egy szemhunyásnyit sem alszik, mert várja, hogy Jimin mikor állít be az ajtaján. A nap hátralévő részében Jimin a földön fekve gondolkodik. Mindenről. Taehyungról, a szökéséről, melyet majd holnap próbál megvalósítani, és végül, de nem utolsó sorban az apjára. Vajon ő aggódik érte? Egyáltalán tudatában van annak, hogy elrabolták a fiát?

Harmadik, ma van a harmadik napja, hogy Jungkook elrabolta Jimint. A fiú úgy délután három óra felé nyitja ki éjsötét szemeit. Rettentően hideg van, ezért próbál minél jobban az apró napsugár alá ülni, hogy a nap, akár csak egy parányit is, de felmelegítse őt. Hangos, nehéz léptek hangzanak fel az ajtónál, ezért Jimin gyorsan visszakuporodik a sarokba és lecsukja szemeit. Nem szeretné látni őt, akármennyire is jól néz ki. Nem szeretné, hogy meg érintse és, hogy rajta elégítse ki magát.

-Jimin! Kelj fel! Van egy kis dolgom veled.

-Kérlek...Miért csinálod ezt velem?-szipogja Jimin felül, alul gondosan eltakarva magát.

-Mert túlságosan szexi vagy, és nem bírok neked ellenállni. Ha már épp ennél a témánál tartunk, ma egy kicsit elnézőbb leszek veled. Ma nem foglak megdugni.-Jimin megkönnyebbülni készülne, ha a fiú nem húzna az ölébe egy kis dobozt.-Ellenben, azt nem mondtam, hogy nem fogom kielégíteni magam.-mosolyodik el ördögien. Jimin arcáról a mosoly másodpercek törtrésze alatt lefagy, majd helyette a vér szökik e területébe.-Választhatsz ebből, gyere ide!-a fiú félve, de odakúszik Jungkookhoz. Belenéz a dobozba, hogy kiválaszthassa a leggyengébbet, amivel inkább nem akarja addig megtudni, hogy mi a célja, amíg meg nem történik.

-Ezt!-mutat egy kis, fekete színű valamire. Fogalma sincsen mi az, de, mivel apró, ezért csak nem lesz neki fájdalmas.

-Remek választás! De...Ez túl kevés...ezért most én választok neked!-hajol le hozzá egy csókra. Kiveszi a dobozból a legnagyobb műpéniszt, mely még az ő hatalmas tenyereibe is alig fér el. Jimin nyel egy hatalmasat és csak a szökésére, melyet előző éjszaka a sírás közepette eszelt ki, gondol. Megfigyelte Jungkookot, ugyanis, mikor le jön ide az ajtót mindig résnyire hagyja.

-Állj négykézlábra!-utasítja a fekete hajkorona tulajdonosa. Jimin bólint egy aprót, majd háttal Jungkooknak kinyomja gömbölyű domborulatait.-Mivel ma jó napom van, ezért kapsz rá síkosítót, hogy ne ragadjon be-lebegteti meg a fiú arca előtt a tubust, ki csendben várja a mostanra már megszokott fájdalmas érzést. Jungkook lassan, de annál pontosabban csúsztatja be Jimin nyílásába a tárgyat. A fiú megszorítja maga alatt a matracot és várja, hogy elmúljon a szúró érzés.-Tudod mit? Erre a kicsire nem is lesz szükség!-dobja vissza a dobozba az apró tárgyat, amit a fiú szenvedő szemekkel követ végig. Jungkook hátra dől a székben, majd elkezdi egyre lejjebb és lejjebb húzni fekete melegítőjének szárát, mígnem már maga mellett hever a fekete anyag. Rámarkol a mennyezet felé meredező méretére és normál tempóban elkezdi húzogatni rajt a bőrt, mialatt Jimint csodálja.-Tedd azt magad alá és üljhh ráh!-parancsolja élvezettől elfúló hangon. Jimin teszi, amit tennie kell, ezért óvatosan beleengedi magába a tárgyat. Még soha nem csinált ilyet, sőt, még soha nem is elégült ki, ezért, ha még lehet ennél jobban, de zavarba jön tapasztalatlansága végett.

-Istenem!-nyög fel a sírás közepette.

-Ne bőgj már annyit! Egy gyerek nem sír annyi, mint te!

-S-sajnálom!-már hogy ne sírna? Elrabolták, kétszer megerőszakolták és már a harmadik napja nem evett egy falatot sem. Ez a szegény fiú nem ezt érdemeli, otthon kell neki és a legjobb barátja, ki mellette áll.

-Inkább folytasd!-parancsol rá, mire Jimin elkezdi rajt lassan mozogni.-Olyan szexi vagy Jimin! Ahj! Istenem!-fekszik hátra Jungkook a székbe, mialatt átéli orgazmusát. Jimin fájdalommal telve, de kiveszi magából a tárgyat, fellöki Jungkookot, ki a székben ül. Felkapja a fiú fekete melegítőnadrágját és az ajtó felé kezd rohanni.-JIMIN! GYERE VISSZA, A KURVA ÉLETBE!-ered utána, viszont addigra a fiú már a házat hagyja el. Nem érdekli, hogy csak egy szál melegítő van rajt, csak fut, minél messzebb a háztól Taehyung lakása felé. Jungkook sietősen magára kap egy fekete farmert, majd ő is Taehyung háza felé igyekszik, ugyanis tudja hol él a fiú. Nem gondolta, hogy Jimin, ki az iskola legjobb tanulója ilyen ostoba.

Sziasztok! Nem tudom, lehet velem és az írásommal van a hiba, de nem nagyon olvassátok a történetem. Az előző könyvemen 18 ezer megtekintés volt, holott szerintem ez  könyvem jobb, mint a Louis Partridgeos. Mindegy is!

Eddig hogy tetszik? Építő kritikát elfogadok, hogy min kellene változtatnom! 

-Puszi, Ramcsika!