Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

11.rész

Jimin már vagy a harmadik napja nem mozdul ki a szobájából, ez alatt a három nap alatt sikerült elfogadnia, hogy legjobb barátja már nincs többé. Viszont nem is ez az egyetlen oka, hogy bezárkózott, hanem, hogy pont abba szeretett bele, ki meggyilkolta Taet. Kora este van és Jimin éppen az ágyán ülve nézi a falat, mikor kopognak az ajtó túlsó oldalán.

-Jimin?-hangzik fel Jungkook hangja-Öltözz fel melegen és gyere ki!-utasítja a fiút, majd ezek után már csak a távolodó léptei visszhangzanak a folyosón. Jimin teszi, amit kér, mivel a kíváncsiság eluralkodik lényén. Felvesz egy kék famert és egy fekete inget, melynek utolsó két gombját nem gombolja be, majd ehhez társít egy fekete kabátot. Soha életében nem viselt még ilyen drága ruhákat, ezért próbál minél jobban vigyázni rájuk. Lecsattog a lépcsőn és szembe találja magát az, ezúttal most kivételen nem feketébe, hanem kékbe öltözött Jungkookkal, kinek arcán egy széles mosoly ül.

-M-miért akartad, hogy lejöjjek?

-Már nem is tudom hány napja nem jöttél ki abból a lyukból és enni sem láttalak, ezért most elviszlek vacsorázni.

-De...

-Nincs semmi de! Tudom, hogy mit akarsz mondani. Fogadd el, nem kell visszafizetned!

-Nem szeretem, ha vesznek nekem valamit....

-Akkor ezt vedd egy ajándékként. Képzeld azt, hogy szülinapod van!-paskolja meg hátát és kivezeti a házból Jimint. A fiú hatalmasat szippant a friss levegőbe és csillogó szemekkel néz végig a kivilágított utcán. Beülnek egy fekete autóba és egy étterem felé veszik az irányt.

-Én egy Samgyeopsalt kérnék egy pohár ásványvízzel-adja le rendelését Jungkook és Jiminre néz, ki kétségbeesetten igyekszik az étlapon szerepelő legolcsóbb ételt mondani.-Jimin, mondtam, hogy nem számít a pénz, bármit ehetsz, amit szeretsz!

-ÖÖ...Rendben, akkor...Én Kimchi Jjigaet kérnék szépen!-nyújtja a pincérnő felé az étlapot, aki mosolyogva meghajol Jimin előtt és elhagyja az asztalukat.

-Áh, szóval szereted a Kimchit!

-Igen....az a kedvencem!

-Akkor egy szemet se hagyj majd! Figyelj Jimin, ha hazamegyünk n-nem lenne kedved megnézni egy filmet? Közösen-vakarja meg zavarodottságában tarkóját és enyhén pír öntötte arccal vár a válaszára.

-De, igen, van kedvem. Csak ne horrort!

-Oké, rendben, akkor majd választok egy jó félelmetes filmet!-nevet fel jóízűen, amelytől Jimin hevesen elkezd kapálózni az asztal felett kezeivel.

-Hé! Arról volt szó, hogy nem horrorfilm lesz!

-Elnézést uram, hogy megzavarom a vitáját, de meghoztam a rendelését!-teszi le Jimin a gőzölgő tál Kimchit.

-Ugyan, semmi gond, inkább köszönöm! Nem is tudom mi történt volna, ha maga nem jön ide-nevet fel Jimin, amit a pincérnő is megmosoly.

-Ez esetben visszaszívom a mentegetőzésemet. Ne magázzon! Tegezzetek nyugodtan, hiszen nem lehettek nálam pár évvel idősebbek. Hyunya vagyok!-hajol meg a pincérnő és vissza megy Jungkook ételét is elhozni.

-Áh, szóval látom már nem is bosszantalak!-néz a nő távolodó alakjára rossz szemekkel.

-Tudod, hogy nem érdeklődök a lányok iránt-forgatja meg szemeit és elkezd falatozni az ételből.

A vacsora végeztével, mire már mindketten pukkadásig ették magukat gurulnak ki valósággal az autóhoz és indulnak vissza Jungkook házába. Az út alatt Jungkook próbál beszélgetést kezdeményezni, de egy idő után feladja, amikor látja, hogy Jimin a tájjal van elfoglalva, mivel egy karnevál mellett hajtanak el. Mikor leparkolnak a hatalmas ház előtt Jungkook kipattan az autóból és segít Jiminnek kiszállni a járműből.