Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

4.rész

-Taehyung!-szakítja ki a szőke fiú valósággal a bejárati ajtót, majd a földre rogy.

-Jimin? JIMIN!-szalad ki egy fakanállal kezében Taehyung a konyhából. Mikor meglátja Jimint barna szemeiben csillogó könnyek jelennek meg. Letérdel a fiúhoz, ki levegőt alig kapva zokog. Átöleli, majd szép lassan a fekete bőrkanapéjára fekteti.-Mi történt?-kérdezi, látván, hogy Jimin sírása enyhülni kezd. Jimin óvatosan felül a kanapén, majd barátja szemeibe néz.

-Elraboltak...egy fiú...húsz éves...és...és...-remegnek meg rózsaszín ajkai.-Megerőszakolt...-pottyannak ki újabb sós cseppek szemüregéből. Taehyung izmos mellkasára húzza a szőke fiút, ki szaggatottan, mégis szaporán szívja be a levegőt.

-Rendben, rendben....Már nincs baj! Itt vagy velem-vezeti hosszú ujjait Jimin selymes, szőke hajkoronájába. Egy óráig ülnek így a kanapén, míg be nem sötétedik.-Holnap reggel elmegyünk a rendőrségre, rendben?-kérdezi aggódóan Taehyung, mire szavaira csak egy apró bólintással reagál. Amióta hazajött, azóta talán csak három szót szólt. Összetört, teljesen. Jungkook tovább pusztította lelkét, melyet apja sem kímélt annó. De, szerencsére már vége, reméli, hogy soha többet nem fog találkozni Jungkookkal a börtönön kívül. Legszívesebben a kezébe venne egy kést, vagy akármilyen éles tárgyat és addig szúrná, amíg mozog, viszont Jimin nem ilyen, ő nem egy szadista állat, ki embereket rabol el a hatalmas házába, sőt, nem is ház, melyben él, hanem egy palota. Hogyan válhat egy ennyire helyes, jóvágású fiú egy könyörtelen, szadista emberré? Van valami oka, hogy ezt műveli, avagy csak szimplán unatkozik?

-Rendben-feleli szűkszavúan, azután Taehyung vállába fúrja arcát.

-Nem akarsz lefürdeni?

-De, igen...Már három napja nem fürödtem....

Taehyung összeborzolja a fiú haját, mire Jiminnek egy halvány mosoly jelenik meg szája sarkában, melyre Tae is felfigyel. Nagyon aggódik Jiminért, fel sem tudja fogni, hogy mi minden szörnyűséget élhetett át, ezalatt a három nap alatt. Óvatosan megfogja Jimin kezét, és a fürdőszoba felé kezdi húzni és tele engedi a kádat meleg vízzel, hogy minél jobban ellazuljanak görcsben lévő izmai. Miután mindezzel végez kifelé indul, de Jimin gyengén visszarántja.

-Ne! Kérlek, ne menj ki!-néz rá csillogó szemeivel, aminek Tae nem tud ellenállni. Bólint és leül a Wc ülőkére. Mikor Jimin fájdalmak közepette levetkőzik Tae nem tudja türtőztetni magát, hogy ne nézze meg. Szemei tágra nyílnak, amikor testén vörös, lila foltokat, sebeket és vércsíkokat pillant meg.

-Jimin?-áll fel azonnal helyéről.-Nem tudtam, hogy ennyire durva volt. K-ki volt az? Láttad az arcát?

-I-igen...Jungkook volt a neve...Nagyon magas volt és fekete haja.

-Jaj, Chim!-vonja karjaiba a fiút nem érdekelve, hogy anyaszült meztelen.

-Már rendben vagyok nagyrészt. Tovább kell ezen lépnem valahogy. Ugye segítesz?

-Természetesen, viszont most ülj be a kádba, mert elhűl a víz!-mutat a habbal teli kádra. A fiú nagyon sóhajt, mikor nyakig ellepi a forró víz. Tae összekulcsolta kezét Jiminnel, míg másik, szabadon maradt kezével a fejét simogatja.

-Köszönöm szépen!-hajol meg Jimin, miután Taetől kapott pizsamát, ugyanis az ő szobája a folyosó végén van és nem szeretne egyedül odamenni, vagy egyedül maradni Tae szobájában sem. Sietősen magára kapja, majd leül törökülésbe Tae mellé az ágyon.

-Nem kell megköszönni! Egyébként...Jobban vagy már?

-Igen, sokkal-pillant rá a barna hajú fiúra. Taehyung arca lángba borul, ezért fel is áll a távirányítóért.