Péntek reggel nyolc óra tájt már nagyban falatozzák az ínycsiklandó reggelit, melyet Jimin készített. Jungkook enyhe idegességgel fűtve kortyolgatja jéghideg banánostejét, mialatt Jimin szembogarait kémleli. Lábát Jimin belső combjához vezeti, majd lágyan, bokájától indulva egészen térdkalácsáig végighúzza. Jimin mosolyogva fogadja Jungkook közeledését, majd villáját beleszúrja rántottájába és belegyömöszöli szájába.
-Jungkook, akkor felhívod az apádat?-kérdezi a nagy adag tojással a szájában.
-Ahogy végeztünk az evéssel fel fogom. Semmi kedvem nincs ahhoz a lányhoz. Inkább veled tölteném a délutánomat Chim-mosolyog rá, majd feláll az asztaltól. A fiúnak a lélegzete is eláll egy pillanatra, viszont Jeongguk csak a koszos edényt pakolja be a mosogatógépbe. A reggeli végeztével Jimin is berakja koszos edényét, majd követi Jungkookot a nappaliba, hogy ő is hallhassa a beszélgetését.
-Akkor?
-Már hívom is!-lóbálja meg orra előtt a telefonját és ölébe rántja a fiút. Átkarolja vékony derekát és lágyan simogatni kezdi, amitől a fiúnak szíve olvadozni kezd.-Szia....apa...Mond meg annak a lánynak, hogy este hatkor legyen a címemen.
-Rendben, hatra odaviszem. Örülök fiam, hogy meggondoltad magad.
-Ja, én is...Szia!-szakítja meg a vonalat és maga mellé dobja az eszközt. Kezeivel átkarolja Jimin dús derekát, ezt követően arcát belefúrja Jimin nyakhajlatába.
-Na? Mit mondott?
-Este hatra idehozza a lányt.
-Az jó!
-Egyáltalán nem!-harapdálja meg lágyan a nyakán végigfutó eret, melybe Jimin egész testével beleborzong.
-Jungkook! Tíz perc és hat óra! Nem kellene felvenned valami elegánsabb ruhát?
-Oh, hogy nem arra megy ki ez az egész, hogy a lány meggondolja magát?
-Kook! Kérlek, viselkedj tisztelettudóan! Nem szeretném, ha bajod esne!-pirul el a szőke fiú.
-Csak nem féltesz?-húzza ravasz mosolyra ajkait, ezután közelebb lép Jiminhez átkarolja egyik kezével a derekát, míg másik, szabadon maradt kezével formás hátsófelébe markol bele nagy erővel, mely nyögésre kényszeríti a fiút.
-De, az igazat megvallva-szippantja be a levegőt, amikor Jungkook a nyakára hajol és gyengéden, mégis vággyal fűtve kezdi el szívni. Jimin lassan elkezd ringatózni ölében, de Jungkook egyből le is állítja.
-Ne csinálj ilyet, mert nem szeretnék álló fasszal vacsorázni menni nyilvános helyre!-húzódik el a fiút, majd mindketten pihegve várnak. Jungkook már teljesen felöltözve apját és a titokzatos lányt.
-Ha már itt tartunk, te másztál rám, seggfej!
-Mit mondtál?
-Semmit, semmit!-vigyorog rá ártatlanul a szőke.
-Reméltem is!-dől hátra kényelmet nyújtó kanapén, ám ekkor a csengő szakítja meg a pillanatot. Nyugtalanul áll rá végtagjaira és megy a bejárati ajtóhoz. Idegesen kifújja a meleg levegőt, melyet eddig magában tartott, majd elfordítja a kulcsot és kitárja a falapot. Apja egy feszülős, fekete farmerban és egy, talán túlságosan is fehér ingben áll egy koromfekete hajú lány mellett. A lány meglehetősen csinos. Nagy szemek, hosszú, derék közepéig érő, fekete haj, formás testalkat, félénk tekintet. A fiú egészen más látványra számított. Azt hitte, hogy valami cicababával kell majd vacsoráznia, de kellemesen csalódott. Nem lesz akkor annyira feszült a helyzet.-Jó estét!-hajol meg Jungkook a lány és édesapja előtt.
YOU ARE READING
Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T
FanfictionJimin egy 16 éves fiú, ki egy késő este munkájából igyekszik haza fáradtan, mikor egy magas, feketébe öltözött idegen elrabolja és embertelenül bánik vele, viszont minden megváltozik, miután Jiminnek sikerül a szívébe férkőznie. Ha érdekel a történe...