Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

44.rész

Zajokra...Furcsa érzésekre, kis nyomásokra és halk hangokra kezd el mocorogni Jungkook. Különösen jó érzések száguldanak végig porcikáin. Homlokát összeráncolva, szemét még lehunyva tartva borzong meg és kezd neki az ébredezésnek. Öklét felemeli azzal a szándékkal, hogy megdörzsölje fáradt, karikás szemeit, azonban a kar félúton beleütközik egy rejtélyes, melegséget árasztó valamibe. Szemeit lassan kinyitja, majd azonnal tágra is nyitja azokat nem foglalkozva a látókáit majdnem kiégető fényességgel. Ez a különleges valami nem más, mint a rajta, anyaszült meztelenül mozgásban lévő, barna hajú aranyosság, Jimin. Hangosan szuszogva, apró kacsóit Jungkook két mellén megtámasztva mozgatja a csípőjét a alatta lévőnek ölén. Pocakja egyfolytában simogatja Jungkooknak kockáit, ami ez a férfit ennél is jobban beindítja. Nem számított arra, hogy az eljegyzésüket követő reggelen, karácsony első napján, már ilyen pompás és élvezetes ajándékkal kezdi meg férjecskéje.

A férfi is magához tér és, mikor Jimin leereszkedik ő erőteljesen fellöki a csípőjét. Ő egy férfiasat morog a gyönyör hatásától, Jimin viszont sikít a nagy pénisztől.

-Ch-himie! Annyira szexi vagy, édesem!-simogatja a nagy hasat az egyik kezével, míg a másikkal a formás feneket markolássza, gyúrja és csapkodja önkívületi állapotban. Jimin eléggé felizgatta, ezért nem fogja olyan sokáig bírni, mint általában.

A barna hajú kiengedi magából a nagy dákót, lehúzza róla az óvszert, melynek elég nehéz volt a felhúzása. Minden erejét bevetve tolta Jungkookot a hátára a szűkös kanapén, majd csípte meg bosszúból a karját, amiért így alszik.

Azután a fiatalabbik egyre feljebb mászik Jungkookon, mígnem a nem túl nagy nemi szerve eléri férjének ellenállhatatlan ajkait.

-Szopd!-bátorodik fel Jimin, majd be is tolja a parancsolgatástól eltátott szájú Jungkooknak a szájüregébe méretét. A férfi, hogy örömet okozzon Jiminnek elkezdi mozgatni a fejét előre-hátra, gyakran tövig leengedve a farkat torkán, néha pedig teljesen kiveszi szájából és forró, tüzes nyelvével kezd el hol kisebb, hol nagyobb köröket rajzolni a fiúnak szinte már vérvörös makkjára. Kezeivel közben mind a kettővel rámarkolva saját tagjára mozgatja a szájának munkájával megegyező tempóval.-K-kuksi...Oh, igen, igen!-kezd el remegi az egész teste és Jungkook torkának mélyére küldi élvezetét. Jungkook erre a jelenetre, ahogy Jimin remegő testtel, az izzadságtól csapzott tincsekkel, kipirult arccal és hangosan lihegve azon nyomban markába robban.

-Oh, baszki!-nyögi, majd a jobb keze kivételével ernyedten, kielégülve fekszik a bútoron, míg tisztára nem törli az egyik ott lévő ronggyal kezét. Jimin azóta lekászálódott róla és most háton fekve Jungkook pillantását próbálja elkapni.-Köszönöm a reggelit, bébi! Nagyon kedves vagy!-néz végre Jimin szemeibe és perverzen elmosolyodik.-Viszont neked csinálok rendes reggelit, mert valamivel etetni kell az én két szerelmemet!-kacsint egyet, majd kikászálódva a kanapé fogságából indul meg a konyha felé, hogy két tányért vesz elő. Egyet Jiminnek, egyet magának, mivel ő is rendesen megreggelizik. Mindkét tányérra két-két kenyeret pakol, majd megkeni őket vastagon nutellával.

-U! Ez finom!-tipeg be Jimin is az étkezőbe és Jungkook hátának közepébe fúrja fejét.-Szeretlek, nyuszi!

-Én is szeretlek, Jimin, na, de most sipirc az asztalhoz!-tereli oda az illetőt és elé rakja az egyik tányért. Négy gyors harapást követően le is teszi a kenyeret és izgatottan Jungkookra néz.

-Kuksi! Este elalvás előtt azon gondolkodtam, hogy, mivel már tudjuk a babánk nemét, nevet kellene adnunk neki. Én találtam egyet, de, hát! Nem is tudom!

-Miért, mi lenne az?-kérdi kíváncsian a második nutellás kenyerét elkezdő.

-Sung-jin...Habár...Á, nem! Olyan furcsa a hangzása. A jelentése, pedig az, hogy utód. Neked van ötleted?-harap bele a kenyérbe.

-Hmh, lássuk csak....-bambult el el fél percre, a reggelijét rágva ezalatt az idő alatt.

-Nem baj, ha nincs. Vagy fél óráig bújtam az internetet, mire ezt az egyet találtam. Még bőven ráérünk.

-Most eszembe jutott, hogy, amikor egészen kicsi voltam és apa szokásához híven a kocsmában lézengett, ahelyett, hogy a családjával foglalkozott volna, anya, miután hazaért egy HATALMAS mosollyal az arcán mondta, hogy két hétig szabadságon lesz, mivel az épületet felújítják. Ezért leült velem kártyázni és zenét hallgatni, mikor valamiért elkezdte nekem mondani, hogy eredetileg, ha apát nem rúgták ki volna a munkahelyéről és nem lett volna alkoholista, akkor szerettek volna nekem egy kistestvért. Lehetőleg egy kis öcsit. Anya utána azt mondta, hogy azért is szeretett volna egy kis öcsit, hogyha felnőtt, erős férfiemberek leszünk akkor megvédhessük őt, ha apának a túlzott alkoholbevitele rosszra fordulna. Ha lány lett volna a neve, akkor Seolhyun, ha fiú lett volna, akkor Yong-rae lett volna a neve. A név jelentése; Hős jön. Anya azt mondta, hogy én vagyok az ő hőse, de, hogy apát meg tudjuk állítani, ezért kell mellém még egy hős.

-J-jungkook! Istenem! Miért sírok most?-törli meg szemeit Jimin és az üres tányérokat szipogva a mosogatóba rakja. Visszafelé Jungkook ölében foglal helyet és egy hosszas csók után megszólal;

-Kukis! A kisfiúnk neve egyértelműen Yong-rae lesz! A mi pici hősünk!

-A pici hősünk!-ismételi meg mosolyogva. 

Ez egy picivel rövidebb rész lett, de igyekszem minél hamarabb hozni a következőt. 

Hamarosan viszont le szeretném zárni a történetet. Még tervezek a mai délutánról a Jikook párosnál írni, plusz még egy szilveszteri partiról is. Ezek után egy hosszabb időugrás lesz és pontosan a szülés napján fog játszódni. Remélem nektek ez így megfelel, de, ha valakinek van más ötlete azt szívesen meghallgatom, mint itt lent a kommentekben, mint privátban. 😊💜