Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

12.rész

-Jimin, kelj fel!-szólongatja selymes hanggal Jungkook. Jimin kis szemeit lassan hunyorgatni kezdi, majd pár másodperc után felkészülve a vakító fényességre kinyitja.

-J-jó regg-ásít bele fáradtan mondata közepébe. Hunyorogva emeli fel fejét és próbálja kivenni Jungkook arcát, de az álmosság megnyeri a harcot, így Jimin visszaomlik mellkasára.

-Jimin! Ne aludj vissza! Csinálok kávét, addig kelj fel!-paskolja meg hátát a fiúnak, ki csak halkan nyöszörög. Jungkook szemét törölgetve lemegy a konyhába, ahol a kávégépbe betesz két kapszulát és türelmetlenül áll a pult előtt a kávéra várva. Váratlanul egy kis ujj böki meg hátulról, mire mosolyogva hátrafordul.

-Jungkook, sajnálom!-szorongatja szabadon maradt kezébe papucsát.-Arrébb akartam tenni, erre lejött magától!-pottyan ki egy könnycsepp szeméből.

-Jaj, Chim!-csapja ki kezéből a papucsot és szorosan átöleli.-Semmi baj, picur!-tolja el magától és letöröli a kis könnycseppet szeme sarkából.-Idd meg a kávét!-bök a pult felé fejével.

-Köszönöm!-szipogja és óvatosan elkezdi kortyolgatni a forró italt.-De, kifizetem!

-Nem! Jimin, semmi baj, értsd meg!

-R-rendben...-néz rá.

-Hogyan lehetsz ilyen ártatlan?-kérdezi váratlanul Jungkook.

-T-tessék?-kérdez vissza egyre jobban vörösödve.

-Tegnap este nem voltál ilyen félénk mialatt a farkam a szádban volt-vigyorogja el a végét, amitől Jimin félrenyeli a kávét.-Pont így fulladoztál este is, amikor a szádba élveztem.

-JUNGKOOK!-sikkant fel Jimin és mérgesen, enyhe pírral arcán néz rá. Igaz, valljuk be, Jimin is élvezte a tegnap este történteket, viszont ezt soha nem fogja Jungkook tudtára adni. Tetszett neki az, ahogy Jungkook élvezettel csillogó szemekkel pillant le rá, és, hogy ennyire felizgatja őt, az, amit csinál vele. Imádta hallgatni a halk, mégis erőteljes, mély nyögéseit, mialatt a szája egyre gyorsabban és egyre közelebb repítette a csúcshoz.

-Csak viccelek!-mosolyog rá, majd elveszi az üres poharat az asztalról, majd berakja a mosogatóba.-Viszont....Most egy fontos dolgot kell veled megbeszélnem. Az apám...délután meg fog engem látogatni-sétál ki a kanapékhoz, mire Jimin is követi.

-A-azt szeretnéd, hogy zárkózzam addig be a szobámba?-kérdezi csalódott Jimin, de Jungkook fejet ráz.

-Eszem ágában sincs! Csak...félek...félek tőle-húzza mosolyra száját, ellenben ez egyáltalán nem az igazi, édes, nyuszi szerű mosolya, sőt! Jimin együtt érezve a fiúval belemászik az ölébe és fejét mellkasára hajtja, kezeivel pedig izmos derekát öleli át.

-Semmi baj nem lesz Kook! Majd...itt leszek!-néz bele éjsötét szemeibe, majd Jungkook kezeivel hátra hinti Jimin homlokáról a kusza tincseket, melyek az alvástól álltak be ilyen szögbe.

-Megcsókolhatlak?-teszi fel görcsösen a kérdést. Eldöntötte...Ma este színt fog vallani érzéseiről felőle. Halálosan beleszeretett a fiúba és már lélegezni sem tud nélküle. Szeretné minden nap, a nap minden percében Jimin törékeny, mégis izmos testét tartani, dús ajkait csókolni.

-Kookie...-fogja mancsaiba Jungkook fejét és ő teszi meg az első lépést. Az idősebb izmos karjaival átöleli Jimin testét és magához húzza, hogy még közelebb érezze magához. Nyelvük szenvedélyes táncot jár egymással, s ezt a felemelő pillanatot Jungkook szakítja meg elválva a fiútól, melynek következtében egy nyálhidat hoz létre kettejük között.

-Van valami még....Apám nem tudja, hogy biszexuális vagyok...

-Nem mondok neki semmit sem!-húzza mutatóujját végig száján, majd, mintha csak egy kulcsot tartana kezében elhajítja messzire.

-Nem lenne kedved megnézni egy filmet, hogy addig se gondoljak arra a faszkalapra?

-DE!-mosolyog rá és kiszállna öléből, ha nem fogná le. Pír borította arccal néz vissza rá. Miért kelt bent ilyen érzéseket? Miért szeretett bele, ha rengeteg szörnyűséget csinált vele?

-Hova hova?

-C-csak le akartam ülni-néz bele félénken szemeibe.

-Itt maradsz!-dől hátra a fiút magával rántva.

Egészen délután öt óráig folytatják a filmnézést, vagyis, inkább csak Jungkook, mivel Jimint legyőzte a fáradtság. Éppen Jimint keltegeti, amikor is a csengő éles hangja zengi be a házat.

-Jimin! Kelj fel gyorsan!-rázza meg immáron erősen a fiút, aki a heves lökések miatt legurul a kanapéról. Jungkook szélsebesen, feszültéggel tele megy a bejárati ajtóhoz.-Szia, apa!-húzza ki magát, hogy határozottságot sugározzon.

-Hello Jeongguk!-hajol meg előtte a férfi és beinvitálja magát a házba.-Egész jó házad van-néz körbe, ám, ekkor megakad a szeme a kanapé előtt álldogáló Jiminen. A fiú a férfi pillantásától azonnal rossz érzés tölti el. Nem tudja megmagyarázni, hogy miért, csak ezt érzi.

-Jó napot, uram!-hajol meg illedelmesen Jimin és ő is belépked az előszobába.

-Örvendek! Jungkook? Nem mutatnád be a fiatalembert?-kérdezi fiától szúrós szemekkel.

-Öhm, de! Ő itt Jimin...az egyik haverom. Átjött, hogy játszunk egy kicsit az esti buli előtt-hadarja el apjának. Jiminnek-annak ellenére, hogy tudja Jungkook nem mondta komolyan- a fekete hajú szavai a szívéig hatolnak.-Jimin, ő itt az apám, Jeon Don-Sun.

-Örülök, hogy megismerhetlek Jimin!-nyújtja felé kezét, amit Jimin undorodva ráz meg. Legszívesebben azonnal lefertőtlenítené kezét, mivel tudja mit tett Jungkookkal.

-Szintúgy, uram!

-Apa, miért is szerettél volna annyira meglátogatni?

-Áh, igaz is! Szerintem ehhez üljünk le-indul el a nappali felé. Jimin és Jungkook értetlenkedve néznek össze, majd követik a férfit. Mindhárman helyet foglalnak a bútoron, s a két fiú feszülten néz Don-Sunra.

-Na?

-Szóval...Hol is kezdjem?-kacag fel jóízűen-A minap akadt szerencsém beszélni Korea egyik leghíresebb cégének tulajdonosával és megtudtam, hogy a főnöknek van egy veled egykorú lánya. Mr. Nam-kyung azt szeretné, hogy találkozz a lánnyal és hozzád szeretné őt adni. Én is találkoztam vele, és tényleg elbűvölő, pont neked való fiam! Meg, plusz egy jó üzletem is lenne.

-Házasság?-sikkant fel Jimin hófehér arccal.

-Igen, netán baj fiatalember? Vagy van Jungkooknak barátnője?-teszi fel Jiminnek a kérdést.

-Elnézést! Nem, csak meglepődtem!

-APA! Mi a fasz? Nem fogok megházasodni! Még csak nemrég töltöttem be a húszat!-szólal fel erélyesen Jungkook.

-Jeongguk! Legalább találkozz valamikor a lánnyal, mondjuk a hétvége felé?-Jungkook bármennyire is szeretne, de nem mer ellenszegülni apjának. Túlságosan is fél tőle a fiatalkorában történtek miatt.

-Apa, rendben, találkozni fogok vele, viszont most jobb lenne, ha távoznál!-tördeli ujjait. Jimin szíve szerint összekulcsolná ujjaikat, hiszen tudja, hogy az ujjropogtatással kitörni készülő dühét tartja vissza. Ezért is szereti, próbál megváltozni, és jobb ember lenni, nem úgy, mint ez a seggfej, aki itt ül előttük.

-Rendben, úgy is csak ezért szerettem volna benézni. Majd még beszélünk a lányról-áll fel és Jungkook is vele, majd kikíséri az ajtóhoz, melyet a férfi után hatalmas erővel vág be.