Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

39.rész

Karácsony előtt két nappal járunk.

 Jimin és Jungkook a tokiói kikapcsolódásuk után fáradtan tértek vissza a házukba és feküdtek is le azonnal az ágyba, majd másnap reggelik fel sem keltek.

Jimin a következő napon, kedden újból meg is kezdte az online oktatását, egyetemi társával Ji-huval, ki szintén hazajött a nagynénjétől. Ji-hu meglehetősen kedves a párral és már nem is próbálkozik be Jiminnél, ezért Jungkook, ha vonakodva is, de belemegy, hogy néhanapján átjöjjön és tanuljon Jiminnel.

Az októberi és a novemberi hónap is egy szempillantás alatt elrepült, mivel rengeteget kellett tanulniuk a vizsgákra, viszont Jiminnek esténként már könnyebb volt elmennie az étterembe dolgozni, melyet Jungkook nem igazán díjazott. Szerinte lassan már abba kellene hagyni a munkát, mivel a hasa már meglátszik és nem szeretné, ha valami baja történne ott. Ezalatt a két hónap alatt Jimin minden nap, akármilyen fáradt is volt felhívta Taet és egyfolytában kifaggatta a napi teendőiről. Nagyon várta már, hogy legjobb barátja visszaköltözzön a régi lakásába és, hogy újra minden nap találkozzanak és beszélgessenek személyesen. Tae december huszonharmadikán fog visszarepülni Szöulba, ezért Jimin már szólt is Jungkooknak, hogy azon a napon egy picivel később menjen be dolgozni, mivel el kellene hozniuk barátján a reptérről. Jungkook csak álmosan biccentett a kávéja kortyolgatása alatt.

Az utóbbi másfél hónapban egy kicsit eltávolodott egymástól a két fiú. Jimin reggeltől szinte késő délutánig a számítógépe képernyője előtt ül, mivel csinálja a feladott anyagot és végighallgatja a professzor előadását, délután pedig este tíz óráig megy az étterembe dolgozni. Mikor hazaér egy gyors puszit nyom Jungkook ajkára és szalad fel lezuhanyozni, átöltözni és Taevel beszélgetni. Ilyenkor egyedül megvacsorázik, mivel tudja, hogy Jimin mindig kap a főnökétől egy kis maradékot.

Ez ma sincs másként. De ma véget vet ennek.  Halkan felmegy a szobába, ahol a két barát beszélget és a lehető legkisebb zajt csapva terül el az ágyon.

-Szia, Jungkook!-köszönt Taehyung a képernyőn keresztül.

-Szia, Tae!-int egyet kezével, majd teszi vissza tarkója alá.

-Na, igen, szóval a nőci egy tájparaszt volt, ezért ki is sétáltam a boltból. Bassza meg, pedig csak egy szál rózsát és egy bonbont akartam venni HaRinnak, hogy eddig elviselt magánál-csapja magát homlokon a hatás kedvéért. Jimin nagyot nevetve kezd el integetni Taenek és búcsúzik el tőle. Miután kinyomták a videóhívást kikapcsolja a gépet és székével Jungkook felé fordul. Jimin nagyot nyújtózkodva feláll a székről, így már Jungkook megcsodálhatja nagy, kerek pociját. Jimin a tizenhatodik hétben van, a jövő heti lesz a tizenhetedik. Felhívták a doktornőt is, ki repdesett az örömtől, hogy megtartják a kisbabát. Jimin szándékosan a jövő hétig, pontosan december huszonnegyedikéig fog várni, hogy kiderüljön, hogy fiú vagy kislány-e a pici. Jungkook még mindig azt hajtogatja, hogy fiú gyerek lesz, ellenben az azóta már világosbarnára festett hajú Jiminnel, kinek véleménye megváltozott; szerinte kislány lesz a baba. Ezen sokat is veszekednek az utóbbi időben, hogy kinek van igaza.

-Chim, beszélhetünk?-pillant rá a barna hajú, nagy pocakú fiúra, ki mosolyogva előre billenti fejét és bemászik pasija mellé a puha ágyba.-Szóval, Jimin, még mindig kívánsz engem? Mármint...szexuálisan? Mert már lassan másfél hónapja nem csináltunk semmit. Tudom, hogy sok vizsgád volt, de annak már egy hete vége.

-Jungkook...Ezt már én is meg akartam tőled kérdezni. Én is úgy érzem, hogy az utóbbi időkben kicsit eltávolodtunk egymástól. Azt hittem, hogy már nem tartasz vonzónak nagy hassal...Be sem jöttél puszikat adni tanulás közben, mint régen és, mikor Taevel beszéltem akkor sem. Ezért is nem másztam rád, pedig annyira akartam. Neked nem volt furcsa, hogy többször járok mosdóba is?

-De...de azt hittem, hogy csak a terhesség végett. Ilyenre meg ne is merj gondolni! Már, hogy ne kívánnálak? Sőt! Sokkal jobban is a pocakoddal!-simít rá az említett testrészre.-Annyira aranyos és szexi is vagy egyben. Az én kis feleségecském-csókolja meg ajkait és lassan eldől vele az ágyon.

-Feleségecske?-kuncog fel pirosan Jimin és a takarót nyakáig húzva fordítja kobakját a mellette fekvő felé.

-Akarom mondani, barátocskám!-zavarodik hirtelen össze, ezért a barna hajúnak ajkaira hajol és egy gyengén, ellenben hosszú csókcsatába hívja.

-Jungkook, ma tényleg nagyon fáradt vagyok, szóval...

-Semmi baj, a mai nap nekem is sok volt egy kicsit-ad egy utolsó csókot nedves ajkára és a nagy pocakot kezdi el simogatni lehunyt szemekkel. Jimin is hasára helyezi apró, duci kezét, melyeket összekulcsol Jungkookéval és úgy hajtják álomra a fejüket. 

Egy kis időugrás lett, mivel nem volt nagyon ihletem az októberi és a novemberi hónap cselekményeihez. Viszont véletlenül hallottam egy karácsonyi dalt és a decemberhez lett egy kis ihletem. Remélem ettől még tetszeni fog nektek! <3