Elrablómba szeretve 18+ /B E F E J E Z E T T

25.rész

-Dél múlt pár perccel. Nem eszel valami ebédet?-kérdezi Jungkook Jimin személyes tárgyainak kipakolása végeztével.

-De, igen. Egy kicsit éhes vagyok!-simogatja meg lebiggyesztett ajkaival pocakját.-Még csak a nap fele telt el, de már hulla vagyok!-ül le félénken a Jungkookal szemben lévő székre.

-Akkor gyorsan eszel valamit és lefekszel aludni, jó?

-Oké! Istenem! El sem tudom hinni, hogy szülő leszek!-csillannak fel szemei másodszorra a nap folyamán.

-Én még mindig próbálom felfogni, hogy ez nem-e egy álom. Nagyon boldog vagyok, hogy végre visszakaptalak és, hogy még egy fiam is lesz-csapja össze kezét és két pálcikáért nyúl, mellyel megkeveri a tűzhelyen lévő Rament.

-Miből veszed, hogy fiú lesz?-könyököl fel az asztalra, majd fejét két kis tenyerébe hajtja, mialatt Jungkookot figyeli. Szeme öntudatlanul is, de lekúszik Jungkook eszméletlenül dögös fenekére, melytől a pír fénysebességgel önti el pofiját. Rózsaszín nyelvével végignyalja alsó ajkát, viszont egy pillanat alatt köhint egyet és néz lefelé. Jungkook ugyanis hátrafordult.

-Jimin, ígérem, ez mind a tiéd lehet, ha ettél-mutat végig magán egyik kezével, míg másikkal a gőzölgő tálat fogja. Jimin mosolyogva figyeli a férfit.

-Jungkook! Ne nevess ki!-takarja el arcát kezével.

-Mióta lettél te ilyen aranyos?-nevet fel Jungkook saját költői kérdésén, majd karjaiba veszi Jimint, mire a fiú már ösztönösen kulcsolja két lábát Jungkook lélegzetelállító dereka köré. Jimin fejét ráhajtja a fiú izmos vállára, majd halkan szuszog a nyakába, melytől az őt tartót kellemes borzongás járja át.-Annyira szeretlek, Chim! Nem érdemellek meg azok után, amiket veled műveltem. Olyan szerencsés vagyok, hogy elviselsz egy ilyen parasztot, mint én-puszil bele selymes hajába.-És ez a segg!-markol bele Jimin gömbölyű felébe.-Csak is az enyém, ugye?-teszi vissza Jimint a földre, melynek következtében csakhogy nem hangosan felkacag a fiúnak kis termete révén.

-Igen, apuci! Csak is a tiéd!-néz fel rá ártatlan szemekkel.

-Apuci?-vonja fel szemöldökét Jungkook az újonnan hangzott becenéven.

-Mivel apuka leszel!

-Ez tetszik!-húzza féloldalasra a Jimin nyakának csókolgatásától duzzadt ajkait. Ez a perverz mosolya, melyet Jimin már nagyon is jól ismer.-Nem vagyok Daddykinkes, de más helyzetben is hívhatnál így-borzolja össze haját.

-Megbeszélve-kacsint egyet Jimin.-Hm, például, mikor Ji-hu közelében vagyok?-kezd el szórakozni Jungkookon, ahogy a fiúnak neve hallatára kikerekednek szemei, majd haragját egy ökölbeszorítással fojtja el.

-Egy: Nem mész a közelébe nélkülem, maximum csak az egyetemen. Kettő: Ha még is találkozunk vele ne hívj a nevemen! Inkább mond azt, hogy szerelmem, szívem vagy apuci. De inkább az utóbbit!-kuncog fel ördögien, mitől kilátszanak nyuszi fogai, ezzel kissé viccesebbé és aranyosabbá téve a szituációt.-Legyen minden olyan köztünk, mint régen, rendben, szívem?

-Ühüm!-hümmögi Jimin Jungkook csókja közben.

-Viszont most ülj le és egyél-húzza ki a széket, mire Jimin gonosz vigyorra húzza száját, majd Jungkookra néz arcára egy flegma, mindent letojó arckifejezést varázsolva.

-Jungkook...Én...Hazudtam neked......... 

Vajon miben hazudhatott Jimin?