I didn't steal anything..maybe your 𝕙𝕖𝕒𝕣𝕥~𝙷𝚢𝚞𝚗𝚓𝚒𝚗 𝚡 𝙸.𝙽 𝚏𝚏!

~24~

-Menjünk.-mondta Chan, mire ismét nekivágtunk a ránk váró hosszú útnak...

Én egész úton, csak a lelőtt Woozira tudtam gondolni. Oké, hogy sok dolgot tett ellenük, de akkor sem érdemelte meg, hogy meghaljon...

-Hahó Jeongin! Köztünk vagy?-legyezett kezével arcom előtt Jisung.

-Ohh persze, csak egy kicsit elbambultam.

-Akkor jó. Csak mert mindjárt megérkezünk.-mondta Jisung, majd előresietett Felix-hez. Mi? Mindjárt ott vagyunk? Nem is volt olyan hosszú ez az út.

Egy ideig csak szokásosan egyenesen mentünk, majd le kellett fordulnunk jobbra. Amikor meg volt a jobb kanyar, az út végén egy kisebb mezőt lehetett látni. Amint kicsit mentünk az úton, megláttunk egy lányt az út szélén űlni, egy kisebb kosár társaságában.

-Elnézést, fiatalemberek!-szólított meg minket, amikor nagyjából vele egy vonalba értünk.-Kérem vigyék el ezt a darad vörös levendulát! Szerencsehozó virág, és hogyha valaki nem viszi el, elhervad...-mondta szomorúan.

-Vörös levendula? Ilyen hülyeséget.-mondta szemforgatva Hyunjin, mire Chan elcsitította.

-Mi a neved?-kérdezte hirtelen Seungmin.

-Sunmi. Lee Sunmi. Ja és megjegyezném tetszik a stílusod.-mondta szemöldökhúzogatva(ezek szerint) Sunmi, a laborköpenyes Seugminnak, mire mindenki nevetni kezdett.

Hyunjin szemszöge

Miután a többiek kinevették magukat, Seugmin csak megforgatta szemét, majd fülemhez fordult, és belesúgott:

-A csaj nem való semmilyen bandába, úgyhogy vidd el azt a levendulát.

-Mégis minek? És miért én?-súgtam vissza.

-Majd megmondom, csak csináld.-nem tudom mire készül Seungmin, de remélem hasznomra lesz.

-Én elvinném azt a levendulát.-nyújtottam kezem a csaj felé.

-Nagyon szépen köszönöm fiatalember! Igérem nem bánja meg!-mondta, majd Chan indulást kiabált, mire mindenki megindult.

-Amúgy te nem vagy fiatal ehhez a "fiatalemberezéshez"?-hallottam Jisung kérdését, mire hátra fordultam, és Jisung ott állt a nő előtt.

-JIIIIISUUUUNG!-üvöltött neki Minho, mire Jisung ott hagyta az éppen mosolygót csajt.

Jeongin szemszöge

Nem tudom, hogy Hyunjin miért vette meg azt a levendulát. Mi lehet benne különleges azon kívül, hogy piros? Mert nem hiszem, hogy a "szerencse" miatt vette volna meg.-gondolgoztam lehajtott fejjel.

-Na sráccok...itt az új othonuuuunk!-mondta Chan, mire fel emeltem fejem. Hasonló volt, mint az előző ház. Annyi külömbséggel, hogy ez fából volt, és nem volt kertje, hanem egy hatalmas mező vette körül.

-Nem rossz.-mondta Jisung, majd megindultunk a ház bejárata felé. Chan elfordította a bejárati ajtóban a kulcsot, majd kinyitotta az ajtót.

-Hellooo fiaim!-köszönt nekünk Joghyun, egy koktéllal a kezében.-Üdvözöllek titeket egyik szerény póthajlékomban. A szobakulcsok az asztalon vannak, nevekkel együtt. Érezzétek magatokat jól. Ja és Jeongin! Kérlek lépj előrébb, van egy meglepetésem a számodra.-mondta, mire nagyot nyelve előrébb léptem. Mi lehet a meglepetés? Nem hiszem, hogy jó dolog, mert Joghyuntól kapom, és tőle már a hideg is ráz.

-TZUYUUUUU!-kiáltott Joghyun, mire egy hosszú, barnahajú lány jött le az előttünk lévő lépcsőn.

-Jeongin! Ajj istenem de örülök neked!-ölelt meg.-Ohh bocsi. Bizonyára nem ismersz meg.-mondta mikor elengedett, mire értetlenül néztem rá.-Lehet ez így fura lesz dee.. a húgod vagyok.-Mi?

(Hellóóó! Sikerült beleépítenem a részbe csokisnudli és baby_hill_ megadott karakterét is a törtenetbe, és nagyon köszönöm nekik a jó karakterötleteket. Na de nem rizsázok tovább. Annyeong!<3)