I didn't steal anything..maybe your 𝕙𝕖𝕒𝕣𝕥~𝙷𝚢𝚞𝚗𝚓𝚒𝚗 𝚡 𝙸.𝙽 𝚏𝚏!

~11~

-Tényleg működik..-csodálkozott el Jisung, miközben Hyunjin idegesen felkelt, és felbaktatott az emeletre..

Hyunjin szemszöge

-Megjött Joghyun.-nyitott be Minho, mire megindultunk lefelé.

-Na mi a baj ? Mert eléggé sietnem kéne.-mondta Joghyun. Még mindig eléggé fura alaknak tartom. Nem is értem, hogy Chanék hogy bírtak vele felnőni.

-Te mit tudsz erről?-nyomta Joghyun kezébe az alubomot Chan. Joghyun egy ideig csak nézegette, majd megszólalt;

-V generáció.

-Hogy tessék?-kérdezte Chan.

Ezután Joghyun nagyjából elmagyarázta nekünk a dolgokat, majd amikor a fekete rózsás részhez értünk Chan megszólalt;

-Várjunk...tehát én ezt értsem úgy, hogy Woojin nem az én labendeo-m volt?-kérdezte Chan, miközben látszott, hogy már eléggé kivan a sok információtól.

-Ja mondthatjuk így is.-válaszolt holt nyugottan Joghyun.-És neked is megvan ám a fekete rózsád Chan. Ja és hogyha tálász új labendeo-t, akkor az erőd visszaváltozik rendes virággá.

-Oké értem..-mondta Chan, elment a konyhába. Nagyon sajnáltam Chant, de most valamiért jobban érdekelt ez az ügy. Főleg, hogy Jeonginnak is van ez az ereje, és én vagyok a jangmi-ja. De viszont mivel Joghyun volt az egyetlen, aki ezt meg tudta állapítani, eléggé féltettem Jeongint...féltettem? A faszt féltettem. Egybként is miért érdekel ha Jeonginnak baja esik? Joghyun semmit nem csinálhat vele..max hason szúrja...

Végül kiváncsiságomnak nem tudtam ellenállni, így hát belekzdtem:

-És mi van Jeonginnal?-kérdeztem, miközben Jeongin meglepetten nézett rám. Ennyire furcsán tettem volna fel a kérdést?

-Milyen Jeong--kérdezte volna Jogyhun mire meglátta Jeongint-Ő az?

-Igen, és elméletben neki is olyan ereje van.-mondtam, miközben nagyot nyeltem. Akaratlanul is meg akartam védeni Jeongint, így hát féltem attól, hogy Joghyun mit fog erre szólni.

-És ki az ő jangmi-a? Mert ha jól látom labendeo.-mondta Joghyun miközben végigmérte Jeongint szemével. Nálam meg már kezdett betelni a pohár, de szerencsére higgadt tudtam maradni.

-Hyunjin..-mondta Seungmin-És readásul Jeongin...Jeongin..

-GAZDAG AZ ISTEN SZERELMÉRE!-fejezte be Minho a mondatot Seungmin helyett.

-Ohhh...Nem baj. És hogy került ide?-kérdezte Joghyun, mire Minho meglepett fejet vágott.

-Hyunjin hozta ide...mert nem tudta megölni.-mondta Felix, miközben rám nézett.

-Wow...ezekszerint tényleg ő Hyunjin labendeo-ja..-mondta kuncogva Joghyun.-De viszont annak is van egy módja, hogy kiderítsük, hogy tényleg V generációsak-e..-mondta Joghyun, miközben zsebéből előhúzott egy pengét...én pedig egyből tudtam, hogy mire gondol..

-Joghyun ugye nem--?-kérdeztem, miközben idegességemet már elég nehéz volt "visszatartanom".

-De de..-mondta Joghyun, miközben átadta a pengét. Nem leszek képes rá. Biztos, hogy nem.

-Joghyun tudod hogy nem lesz képes rá! Megölni se tudta!-mondta Changbin. Hát nem hiszem hogy ez meghatotta, de azért kösz Hyung...

-Egy próbát megér..-mondta Joghyun, mire leültem Jeongin mellé. Megpróbálom úgy elintézni, hogy ne fájjon annyira neki...ha egyáltalán meg tudom tenni.

-Add a karod..-mondtam, és ezt is próbáltam nyugtató hangon mondani, hogy ne féljen. Kicsit bizonytalanul, de odaadta karját, így elkezdtem a pengével közelíteni felé, de közben csak a szemét néztem. Egyszerűen varázslatos. Ahogy csillogtak szép barna szemei..elvesztem bennük. Nem is figyeltem mást csak is szemeit. De viszont egy idő után rájöttem, hogy nem tudok közelíteni a pengével. Szemei túlságosan is azt árulták el, hogy fél, és ez engem is megrémített. Nem akartam fájdalmat okozni neki..

-A ROHATD ÉLETBE NEM TUDOM MEGTENNI!-mondtam, miközben a hajamba túrtam. Nem tudtam, hogy hogyan tehetném meg, de nem sokáig gondolkoztam ezen...ugyanis Jeongin kikapta a kezemből a pengét, majd egy szép mély vágást csinált magán..

-URAMISTEN JEONGIN NORMÁLIS VAGY?!?-kiabáltam. Nagyon aggódtam Jeonginért. Már nem csak azt akartam, hogy én ne okozzak neki fájdalmat, hanem azt sem hogy más bántsa. És a gondolat, hogy jelenleg önmagát bántotta... egyszerűen megölt..

Letéptem ingemből egy darabot, majd azt Jeongin vérző sebéhez fogtam. Mivel úgy láttam eléggé fáj neki, így el akartam terelni figyelmét...

-Jeongin nézz a szemembe!-mondtam, mire szemembe nézett.

Egy ideig csak nétünk egymás szemébe, ám amikor én azt éreztem, hogy nem vérzik tovább a seb, levettem az ingdarabot Jeongin kezéről. A vérző seb helyén már csak egy halványabb heg volt található, ami kicsit meg is nyugtatott engem.

-Tényleg működik..-csodálkozott el Jisung, mire én észbe kaptam. Én mégis mit csinálok?

Rögtön, szó nélkül felbaktattam az emeletre, majd magamra zártam szobám ajtaját.

Mégis miért csináltam ezt? Miért segítettem egy gazdagnak? Én szerintem megbolondultam. Komolyan nem emlékeztem, hogy mit tettek velünk azok a mocskok? Én ezt nem értem..-gondoltam miközben lehuppantam ágyamra..