I didn't steal anything..maybe your 𝕙𝕖𝕒𝕣𝕥~𝙷𝚢𝚞𝚗𝚓𝚒𝚗 𝚡 𝙸.𝙽 𝚏𝚏!

~29~

-Jyp küldött minket. Úgy hallottam, hogy érdeklődtél felőle...

-I-Igen! Szeretnénk a szolgálatába állni! Leléptünk Joghyuntól, így jelenleg szabadok vagyunk.-magyarázta Chan.

-És még járja egy pletyka is; van nálatok egy V generációs. Ez igaz?

-Pletyka?-kérdezett vissza Chan.

-Igen. Mindenki erről beszél.

-Bassza meg...hhh..igen van.

-Ki az?-kérdezte Yeji, mire Chan lassan rám mutatott.

-Te?-jött közvetlen elém Yeji.-Mégis honnan szedtétek ezt össze? Gyenge karok, vékony test. Ő V generációs? Ch.-mondta, majd rám tartotta pisztolyát. Lőni akar. Tudom. Meg kell próbálnom ugyanazt csinálni, mint még Joghyun telkén.
Becsuktam a szemem, majd arra koncentráltam, hogy Yeji lőni fog. Lőtt is, de a golyó nem fúródott bőrömbe.

Kinyigtottam szemem, majd láttam magam előtt azt a kedves kis kékes falat, amiben ott állt a golyó.

-Tényleg V generációs vagy...-csodálkozott Yeji.-Tudod, hogy ki a jangmid?

-Én vagyok a jangmija.-lépett elő Hyunjin.

-Rendben. Most pedig gyertek velem. Jyp látni szeretne titeket.-mondta Yeji, majd ő és a másik 4 lány elindult, mi meg mentünk utánnuk. 

 Egy ideig mentünk a szinte lakatlan utcákon, majd elértünk egy hatalmas modern házhoz, ami a többi pici, és kicsit lepukkant házakhoz egyáltalán nem passzolt. Bementünk az épületbe, majd egy lifttel felmentünk a legfelső emeletre, ahol Yeji bekopogtatott egy hatalmas ajtón, ahonnan csak egy "gyere" hallatszódott ki. Yeji nyitotta az ajtót, majd bementünk. Egy tipikus iroda volt. Itt-ott pár növény volt a díszítés, de a legfeltűnőbb persze a hatalmas író asztal volt.

-Yeji szia!-köszönt Yejinek az íróasztalnál ülő, kb 50-es éveiben járható férfi.-Ők azok?-kérdezte, mire Yeji csak bólintott.-Te vagy Bangchan, ugye?-kérdezte Chanra nézve, mire Chan csak bólintott. Bangchan? Nem is tudtam, hogy Channak ez a neve...mármint a rendes neve.-Hallottam, hogy maguk új vezetőt keresnek, így hát ide hivattam magukat, ugyanis én szívesen elválalnám magát és a csapatát, kedves Chan.

-Nagyon hálásak lennénk érte, uram.-felelte Chan.

-Ezesetben, itt van a szerződés. Kérem mindenki írja alá.-nyújtott felénk egy tollat, majd sorban aláírtuk a lapot.-Szóval, most hogy maguk az én csapatom, lenne pár kérdésem. Először is; ki a V generációs a csapatban?-kérdezte, mire előre léptem.-Oké. Másodszor; mi a csapat neve?

-Hát...igazából sosem volt csapat nevünk.

-Akkor itt egy lista, a még elérhető csapatneveinkről.-tolt elénk egy paírt. Jó sok név volt rajta, de egy néven mindenkinek meg akadt a szeme. "Kóbor Gyerekek". Összenéztünk, majd csak bólintottunk.

-Eléggé szerencsétlen név dee...illik hozzánk, szóval ezt szeretnénk.-húzta alá 2 vonallal Chan a nevet, majd átnyújtotta új vezetőnknek.

-Rendben. Akkor mostantól ti vagytok a Kóbor Gyerekek. Ha jól hallottam, szállásotok már van, így holnap találkozunk ugyanitt.-intett Jyp, majd mi kimentünk az ajtón.

-Kóbor Gyerekek...ch-kuncogott Jisung, miközben mentünk le a liftel.

Amint kiértünk az épületből, megkerestük a kocsit, majd mentünk is új kis házunkhoz. Kb 10 perc kocsikázás után megérkeztünk a házhoz. Chan előre ment, és kifizette a házat. Amikor a ház régi tulaja már elment, akkor Chan előszedte a kulcsokat, és be is mentünk a házba. Kicsit nagyon lepukkant, de egész otthonos. Van egy földszint és egy emelet. Mindegyik eléggé kicsi, de meg lehet szokni.