~8~

505 33 0
                                    


..Ja és amúgy ő Lövés.-mutattam a vállamon levő madárra.

-Miért ez a neve?-kérdezte egyből Jisung.

-Azt midjárt elmesélem nektek..csak először üljünk le..-mondtam majd mind megrohamoztuk a nappaliban lévő foteleket, és a kanapét.

-Na tehát ummm...hol is kezdjem? Amikor mondta Felix, hogy nyugottan nézzek körül a házban, én helyeseltem, pedig semmi kedvem nem volt hozzá. Ott megláttam Hyunjint, aki éppen lelőtt egy madarat, majd vissza is ment. Ez a madár volt Lövés..

-Ahhhhaaa értem..-mondta Jisung.-De mégis hol van a lövés helye? Nem látom mintha lenne rajta seb.-nézett Lövésre értetlenül Jisung.

-Na hát igen...pont ez az amiért le akartam ülni. Miután megláttam, megsajnáltam szegényt így eltávolítottam a golyót a testéből, majd el akartam állítani a vérzést, de...-haboztam egy picit-de helyette levendulák jelentek meg, és amikor ránéztem már ott se volt a seb...

-Hogy mi?-lepődött meg Chan is.-Én eddig nem tudtam, hogy ilyen is létezik...Mit gondolsz Seungmin, Joghyun tudhat valamit erről?-kérdezte Chan.

-Biztos, hogy tud! Nem emlékszel kiskorunkban mennyi legendát mondott? Csak van valamije erre is!-mondta Seungmin.

-Elnézést a kérdésért, de ti már kis korotok óta itt vagytok?-kérdeztem félinken.

-Nem mindenki. Csak én Chan és Seungmin. Minket Joghyun nevelt fel.-mondta Minho. Végre kezd kicsit kedvesebb lenni velem.

-Na de visszatérve Joghyunra-nézett Chan Felixre-Yongbokie hívd fel Joghyunt, hogy jöjjön át mer sürgős!

-Az biztos hogy jó ötlet?-kérdezte Changbin-Mármint ugye nem fogjátok megint 2 másodperc alatt szétszedni egymást?-nézett Changbin fenyegetően Chanra.

-Megpróbáljuk..-mondta Chan, majd fel állt, és felment az emeletre, Felix meg kiment telefonálni. A többiek még egy kis ideig ültek velem, majd mindenki elment a dolgára..


Hyunjin szemszöge


-Mi a baj velem?-kérdezte, viszont e kérdeését már nem tudtam ignorálni..

-Az hogy megszülettél te mocsadék!-lőttem egy utolsót, majd bebaktattam a házba, egyenesen a szobámba. Nem értem, miért lettem hirtelen ilyen ideges, mert sose voltam egy "idegbajos ember". Lehet, hogy már az idegeimnek is árt, hogy egy gazdag van a közelben..

Amint felértem a szobámba, leterültem az ágyra. Egy ideig csak feküdtem, majd random elkeztem kipakolni a szekrényeimből, mert amikor ideges vagyok (ami igen ritka alkalom), ezt szoktam csinálni. Éppen egy "papíros" fiókot pakoltam ki, amikor megláttam valamit a fiók alján....



I didn't steal anything..maybe your 𝕙𝕖𝕒𝕣𝕥~𝙷𝚢𝚞𝚗𝚓𝚒𝚗 𝚡 𝙸.𝙽 𝚏𝚏!Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang