A londoni csaj naplója

19-21 Of September

19th Of September:

Állatkert Reniékkel.:) Amúgy suliba is voltam, csak a péntek nekem az olyan napom, miszerint fizikailag bemegyek, de agyilag már máshol vagyok, szóval nem sok minden maradt meg. Azon kívül hogy rohadt sok házit kaptunk. Jó hétvégét. Innen is üdvözlöm a tanárokat. Na meg Zsoltiék besértődtek amiért lepasszoltam őket. Nem tudom, nekem valahogy mindig sikerül valakit magamra haragítanom.

Amúgy a kocsiban eléggé feszült volt a hangulat. Tudni kell, hogy Virág szülei elváltak, és ezért Virág emós. Nagyon sokáig ( ha jól emlékszem azt mondta egy hónapig) nem beszélt senkivel. Az apukája próbálta megbékíteni, és kedvesen beszélt hozzá, de nem igazán sikerült neki. Virág bosszúsan max hangerőre rakta a zenét a kocsiban. Virág apukája nem adta fel, agyonra dicsérte a Fall Out Boy-t. Egymásra néztünk Renivel... nos eléggé kínos volt.

Hátul gubbasztottunk, csendben, és vártuk a családi dráma végét. Más családokat fura hallani veszekedni, az enyémet már megszoktam. Sőt! Nálunk akkor van gond, ha nem kötünk egymásba, vagy forgassuk ki a szavait. És akkor miért vagyok ennyire agresszív...? EZÉRT.

Az állatkert amúgy nem egy olyan dolog amitől eldobod az agyad, hanem elmész, megnézed, örülsz egy sort magadnak, és mész tovább. Szóval nem tudnék nagyon olyat felemlíteni, ami nagyon emlékezetes lenne. Mármint azon kívül, hogy az emberek megbámultak minket. Már hozzászoktam, de a kicsi Sophienak sok önkontroll kellett, hogy ne szóljon oda mindenkinek hogy "ne bámulj, mert bokán rúglak". Komolyan. Néha már késztetést éreztem! Na jó... bekéne fejeznem a sajátmagam égetését egy füzettel szemben.

- És, Reni, a te kedvenced is a FOB? - kérdezte Virág apukája barátságosan Renit.

- Öhm - mosolyodott el Reni kínosan – Nem igazán. De azért néha meghallgatom. Ha muszáj – magyarázta.

- És te Sophie? Te mit hallgatsz? - fordult felém. Öhm... Nos a zenei ízlésem enyhén elit, de no problem. Ők csak nem ítélnek el...

- Én álltalában One Directiont hallgatok - vallottam be. De aki elítél, az ne beszélgessen velem! Nekem ők a mindeneim, aki elítél távozzon! MOST! - Ők is Londonban alakultak... tudja... - próbálkoztam, de hiába. Imádom őket.

- Igazán remek - bólogatott Virág apukája. - Na, és ti is a rajzszakkört választottátok, ahogy Vircsi? - na erre a becézésre Virág felkapta a fejét. Átérzem... utálom ha becézgetnek, főleg ha publikusan.

- Nem, nekem a rajz egyáltalán nem megy – mondta Reni. Még mindig nem értem miért, de oké -Az olvasókörbe járok. - mondta mosolyogva.

- És bekerültek a suliújságba is! Mind a ketten! Most írnak cikket a halloweenről! – mesélte Virág, és ez vitte a témát. Az apukája ezután csak erről akart hallani.

Otthon megnyugtattam Anitáékat, hogy nem ugrottam a krokodilok elé, és nem ölelgettem az oroszlánokat, majd miután leszidtak hogy "ne humorizáljak" elmentem filmet nézni.

20th Of September:

Zsoltiékkal mekibe mentünk. Este dobták fel az ötletet, Anitáék megint örültek nekem, volt egy sor dráma a gyorsétel miatt, de mindegy. Jó volt. A reggelt leszámítva.

Mivel a ruháim nagyrészt Londonban vannak, mert minden költözés alkalmával csak egy, max kettő bőröndnyi ruhát tudok elvinni, és előfordul hogy az összes normális nadrágom mosásba kerül. Mert vagyok olyan szerencsés hogy a nadrágok nagy része vagy kicsi, vagy nagy, vagy a bokám kivan belőlük. Nem fogadok ez ügyben kérdéseket, szerencsétlen vagyok. Igen, ennyire.

Szóval igy alakult hogy egy zebra mintás(!) csőfarmert kényszerültem felvenni. Páréve kaptam azoktól a rokonaimtól akiket életemben nem láttam, de a rokonaim. Úgy gondolták egy ilyen "funny" nadrág lesz. Haha. Igen, én is nagyon örültem neki. Úgy néztem ki, mint aki most szabadült az elmegyógyból.

És amikor odaértem a megbeszélt helyre, ezt a fiúk szóvá is tették. De csak egyet emelnék ki.

Már csak Cortezt vártunk, a többiek már fuldokoltak a saját poénjaiktól, amikor megjött, és megakadt a tekintete rajtam. Ki máson?!

- British Chick! - köszöntött, majd félkarral átölelt.

- American guy. - biccentettem. Akkor még reméltem hogy nem tesz megjegyzést.

- Nice Pants. It looks good on you. - mondta rezzenéstelen arccal, én pedig elkerekedett szemekkel néztem rá.

- W-What? - emeltem meg a hangom számonkérő stílusban. Hosszú percekig néztünk egymásra, én felháborodottan, ő pedig értetlenül. Körülbelül egyszerre jöttünk rá a nyelv csodáira, és hatalmas röhögésben törtünk ki, mindketten. Zsoltiék furán néztek minket, nem értettek egy szót sem, de lehet jobb is. Utólag borzasztóan nevetséges és gáz az egész.

- Sorry, that's not what I meant! - próbálta enyhíteni a dolgokat Cortez.

- It' okay. -törölgettem a szemem.

- Ezeknek mi baja van? - forgolódott Zsolti, és abban a percben nem tűnt jókedvűnek.

- Ezek mit össze nem tudnak örülni. - rázta a Fejét Ricsi, aki szintén felvont szemöldökkel várta a magyarázatot. Nem kapott. Egyikük sem. Elég, hogy ezt mi értjük.

21th Of September:

Szokásos napi rutin, szokások dolgaim. Reggel futás, majd lovarda ( nem sajnáltak) és végül mérhetetlenül sok tanulás a délutánra.

Tudom, "pénteken ha megcsinálnád tudnál pihenni". Aha, francokat! Bízzatok bennem, a vasárnap délután a legjobb idő erre. Egyrészt másnapra nem felejted el, másrészt ez remekül felkészít a következő héti tanulásra. Sokkal jobb igy. Higgyetek nekem!

Csak ne kapnánk ilyen hülye feladatokat... amúgy érdekelne miért kell tudnom hogy a bőgőmajomnak milyen fogazata van. Mármint, nem hinném hogy sok értelme van de nekem oké. Majd felírom a csuklómra....Mármint megtanulom, természetesen, a többi ezer felesleges dolog mellett, mert a tanárok úgyis azokat fogják jobban megtanítani ami biztosan nem kell az érettségire, szóval hagyjuk is. Mára ennyi elég volt belőlem szerintem. Byeeeee.

*Péntek: 5/4 - szerintem Virág apukája megérdemel egy második esélyt, mert igyekszik. De ezt Virág tudja, nekem aztán mindegy. Nem szólok bele.

*Szombat: 5/5 - nagyot égtünk Cortezzel. Mindketten. Ahj, szép ez a magyar nyelv, de az angol se semmi...sőőőőőt...

*Vasárnap: 5/1 - nagy nehezen megírtam a házikat, a suliújság cikkjét, tanultam a dogagyanús tárgyakból... elfáradtam. Agyilag. Szóval megyek aludni.