A londoni csaj naplója

26th of September

Hosszú nap volt ez a mai, leírva bármennyire is tűnik rövidnek. Nem vagyok egy reggeli személyiség, ezt eddig is tudtuk, de amikor még az álmaim is rátesznek egy lapáttal... Aggasztó. Ha szépen akarok fogalmazni.

Na meg, lehetséges hogy nem kellett volna annyira ráfüggnöm egy sorozatra, hogy hajnali kettőkor vegyem észre magam. Túl erős az a bizonyos "Csak még egy Részt" varázsige, én azt mondom. Az álmom meg...Nos, kiskutyákat mentettem a gonosz kávés poharától, akik kávét akartak itatni a kutyákkal. No comment.

- Kölyök, te mér' úgy nézel ki, mint aki átélt egy zombi apokalipszist? - méregetett Krisztián, megjegyzem jogosan, nem a legszebben nézhettem ki, háromórás alvás után. Nem, komolyan nem tudtam többet aludni, az ötkori kelés nálam olyan mint a briteknél a teázás.

- Shut up. - ásítottam, és csak úgy megszokásból a futóscipőmet kezdtem keresni. Ezzel egy gond volt összesen.

- Oké, értem, kussoljak, de biztos hogy pizsamában akarsz menni világkörüliútra? - kérdezte Krisztián szórakozottan. BTW, ha nem figyelmeztet, simán elmegyek pizsamában. :)

- Te is csak azért élsz még, mert kellesz udvaribolondnak! - motyogtam.

- Gyerekek ne öljétek egymást, ilyen korán reggel, épp elég gondom van! - jött ki Anita sietősen a szobájából a laptopával, és valamit nagyon gondterhelten gépelt.

- Mi az anyu? Most miért vagy ideges?

- Azért, édes gyerekem, mert egyik kedves új ügyfelünk hat évnyi könyvelést bízott rám, majd lazán hozzátette, hogy eddig egy cipősdobozba "gyűjtögetett" minden iratot. - fogta a fejét Anita. Egyszóval, Krisztiánon kívül senkinek sem indult jól a reggele, és ha engem kérdeztek, 100% hogy valami lány lehet a "bátyám" szórakozottságának az oka. Tehát valahogy igy néznek ni nálunk az everydayek.

És nem, ezekután egyáltalán nem voltam meglepődve azon hogy Zsolti szintén felvolt pörögve, természetesen megint kitalált valamit. Már reggel azzal kezdte, hogy " sokkal jobbat talált ki, mint a rendelgetés" és hogy " sokáig szervezte". Nem akartam letörni, de őszintén szerintem kezd unalmas lenni ez a "egymást szivatjuk" játék. De hát, ők tudják, nyilván nekem ehhez semmi közöm sincs.

Haller politikusokat meghazudtoló módon jelentette be, hogy rengeteg megbeszélni valónk van, és hogy maradjunk a seggünkön, amíg elmondja. Jó, nem pontosan így mondta, de ez volt a lényeg.

- Jól van, kezdjük az elején. Akik a nevüket hallják, kihozzák az ellenőrzőjüket – nyitotta ki a naplót - Antai-Kelemen, Bencze, Haraszti és Nagy! - mondta ki, én pedig az utolsó név hallatán a tenyerembe temettem az arcom. Hogy ez egy mekkora szerencsétlen!

- Már megint mit csináltál? - tátogtam fáradt arckifejezéssel a tanári asztal előtt álló Zsoltinak. Válaszul vállat volt, tehát nagyok képben volt.

Röviden: Cortez bukásra áll Irodalomból, Virág matekból, Robinak a kémia nem szimpatikus, az a szerencsétlen ingyenélő meg francia kultúrából áll rosszul. Mondjuk lehet nem enni kéne az óra nagy részében.

- Valamint Reni – mondta Haller, én pedig elkerekedett szemmel néztem hol Renire, hol Cortezre, hol Zsoltira. Reni? Bukásra állna? Na neeem!

- Igen? – kérdezte vékony hangon.

- Kicsit aggasztó, hogy a kitűnő eredményeid mellett ilyen gyengén szerepelsz rajzból. Van valami problémád Vladár tanár úrral? - kérdezte Haller, nekem pedig végre leesett hogy miért. A többieknek is, ők ezt hangos nevetéssel reagálták le.

- Nem, inkább a tárggyal van gondom. - Mondta. Nos, ha már csak a tegnapi rajzát nézzük, amin elméletileg Ricsi, gyakorlatilag egy UFO valami van, elmondhatjuk hogy Reninek nem a rajz az erőssége. Amúgy Ricsi Reniről készített rajza Cortez falán van, VÉLETLENÜL, nyilván, nem szándékosan került oda, de ez egy hétpecsétes titok.

Amikor az udvaron ültünk, és épp Zsoltit szidtam amiért FRANCIA KÚLTÚRÁBÓL áll rosszul, és hogy ehhez tehetség kell, egyszer csak elhalkult a zene, és egy sulirádiós hangját lehetett hallani: - A következő dalt Felmayer Dávid kérte a 9/b-ből, mivel ez a kedvenc száma.

És felcsendült Britney Baby One More Time-ja.

Hatalmas röhögés és fuldoklás következett, szegény Dave égővörös fejjel hadonászott, de szegényre nem sokan figyeltek. De ha valaki látta volna Zsoltin azt az elégedett mosolyt... Időközben Dave meg elment és rárúgta a stúdiósokra az ajtót.

Amit még esetleg megtudnék említeni az a tesi volt, kidobósoztunk jegyre. Ilyenről se hallottam még, de mindegy is. Legjobb taktika: Ha valaki ki akar dobni, állj meg egyenesen, mert fix arra számít hogy elfutsz, és elfogja rontani. Leteszteltem, működik eme bonyolult varázslat.

* Mai nap: 5/? - Néha nagyon szeretek itt, néha kevésbé, de annyi biztos, hogy hiányozni fog.