🦈 Oliver szemszögéből 🦈Miután végeztem a dolgommal, a szekrényemet behorpadva találtam. Mintha belülről rugdosták volna meg, de nagyon. JENNA!
Gyorsan odaszaladtam, elővettem a zsebemből a kulcsot.
Kissé szerencsétlenkedtem a zárral. Amikor kinyitottam, Jenna a szekrény aljában térdelt és.. sírt? Sőt, inkább bőgött. Leguggoltam hozzá.– Jenna? – néztem rá meghökkenve. Gondoltam vicces lesz, ahogy idegében kirúgja a szekrényt, mert az a Jenna, akit én ismerek, ő ezt tenné.
Felnézett rám. A könnyekkel áztatott szemei vörösek voltak. Nem tudom, hogy pontosan milyen érzelmek kavarogtak benne, az egyetlen amit felfedezni véltem, az a félelem volt.
Kicsit közelebb húzódtam a szekrényhez, majd kihúztam belőle, és magam elé ültettem a földre. A hüvelykujjammal néhány sebesen haladó könnycseppet letöröltem a lángban égő arcáról. Nem szólt semmit, ezért óvatosan árkaroltam, mire ő is körém fonta a karjait. Elképzelni nem tudtam, hogy mennyi minden cikázhat a fejében, hogyha eddig teljes szívéből utált, most pedig sírva szorongat a suli folyosóján.
– Jól van.. semmi baj kicsi Jenna.. – súgtam bele a hajába. A vállaimon szipogott. Egészen édes volt így..
Fúj, ő? Édes? Megráztam a fejem egy kicsit. Mi a franc van velem..
Még egy kicsit így maradtunk, amikor Jenna egyszer csak felállt és eltávolodott tőlem.
– Mi a baj? – magasodtam Jenna fölé. Egy szót sem szólt, csak közelebb hajolt és mivel a feje odáig ért el, beleszagolt a pólóm nyakába.
– Emlékeztetsz valakire.. – szólalt meg végre.
Oldalra néztem, fogalmam sem volt, hogy mit kéne mondanom. A szekrényemhez léptem, bezártam, és kivettem belőle a kulcsom, amit zsebre is vágtam.
Sóhajtottam, majd ezzel leléptem és elmentem órára. Az illatommal van baja? Ennyire szar ez a parfüm? Pedig a Douglas-ért döglenek a csajok! Hihetetlen ez a nő..
YOU ARE READING
Belehabarodva az Ellenségembe ⛵
Romance- Ennek nem lesz jó vége... - súgtam oda neki halkan. - Csak még egy kicsit... - hajolt közel hozzám újra, majd lenyomott a padlóra és fölém mászott, újra egy mély csókot nyomva a számra. - Kérlek.. ez olyan jó... - morogta. ,,Az élet mindig elvezet...