Belehabarodva az Ellenségembe ⛵

7. Szívassuk meg!

🦈 Oliver szemszögéből 🦈

Leparkoltam a suli mellett aztán besétáltam, a barátaim már vártak.

- Na mivan, a nagy Oliver még el is késik? - horkantak fel. Én is velük nevettem.

- Feltartottak. - közben kezet fogtam a haverjaimmal. - Egyébként, jó híreim vannak, egy ideje már nem szívattunk senkit, nemde? - mindenki mosolyra húzta a száját. - Egy lányról van szó, de ezúttal nem ilyen gyenge lányról. Viccesebb lesz, mert ő visszaüt, visszaszól.

- Ettől miért viccesebb? -kérdezte Jason, az egyik legjobb barátom.

- Mert látod, hogy próbálkozik, mégis erősebb vagy. - nevettünk fel mindnyájan. - Várjatok, itt jön! - hátrasimítottam a hajam, mivel már nagyon az arcomba lógott. Rámutattam Jennára, ahogy éppen sétált be az ajtón. Egyből kerített valami tanárt, gondolom beiratkozni. Csalódottnak tűnt, vagy én nem is tudom. Mindenesetre nem a legboldogabb napja, na mindegy, lesz ez még neki rosszabb.. vagy jobb, hátha veszi a lapot, hogy csak vicc aztán tudunk nevetni. Eddig egy mosolyt nem engedett még el. Még mindig haragszik a medencés eset óta? Ez a nő totál idióta.

- Mit csináljunk vele először? - kérdezték kíváncsian.

- Zárjuk be a szekrényébe! - mondta Matt.

- Még nincsen szekrénye. De az enyém megfelel, mindig üres. - válaszoltam neki. Erre bólintott mindenki. Amikor Jennát kerestem a szemeimmel, már nem volt sehol. - Takarodjunk órára, aztán ha előkerül lefoghatjuk és begyömöszöljük.

- Legalább büdös van a szekrényben? - lelkesedett fel Chester.

- Erős parfümszag, főleg. - néztem rá. - De megteszi. Mindenesetre, nem fog jól szórakozni, mi viszont igen. - együtt röhögcséltünk még egy kicsit, aztán bementünk órára. Végig a tollammal kattogtattam. Legalábbis, nem tudom, valamitől nem tudtam figyelni.
A fejemben állandóan az a gondolat kavargott, hogy mi lett volna ha nem vagyok ott Jennának.
Ha..
Ha beszáll abba az autóba..
Ha elmegy azzal az emberrel..
Ha nem tudja megvédeni magát..
Ha az az ember őt..
A gondolataimat hangos csengőszó szakította meg.

- Kezdődhet a móka! - sétált oda hozzám Jason, majd a többi spanom.

- Ja-ja. - bólintottam, aztán felkeltem
- Keressük meg Jennát is - mondtam a srácoknak.

Alig telt bele pár perc, Chester már elő is kerítette, és még két másik fiúval odahurcolták a szekrényemhez.

- Engedjetek már el! - kiabált Jenna, miközben ott rugdosta a barátaim, ahol érte őket. Bár megszabadulni tőlük nem tudott. Aztán rámnézett, elég morcosnak tűnt.

- Nyugi kislány, beteszünk a szekrénybe lenyugodni. - próbálta lecsillapítani Matt, majd egy mozdulattal beletuszkoltuk a sötét szekrénybe, rácsaptuk és rázártuk. Még kicsit sikoltozott, aztán nevedgélve elsétáltunk. Legalábbis, én elmentem még előtte mosdóba, ami ott volt szemben.