🌞 Jenna szemszögéből 🌞
A mély csókunkat nem zavartam meg újra. Úgy éreztem, mintha már most tudnám, hogy örökké itt akarok maradni. Oliver abszolút tehetetlenné tett, a hajó padlójára szorítva. A szemeim behunyva, látni nem láttam őt, de az egész testemmel éreztem.
A kezeit a derekamtól elkezdte lentebb csúsztatni, amitől nagyon kellemetlenül éreztem magam, és egy kicsit eltoltam magamtól.
-Héé! -kiáltottam rá.
-Nyugi máár, ahjj istenem, még lassú is voltam! -szállt le rólam, mire én felültem.
-Mekkora pofátlan dög vagy!
-Na, azért annyira rossz nem volt, hogy visszacsókolj de tovább már ne menjek?
Nem bírtam tovább, elnézést. Lekevertem neki egy pofont.
-Hé, na ezt most miért?
-Gondolkozz már el! -fördmedtem rá.
-Én gondolkozzak? Mit szól majd a suli ha megtudják hogy én veled csókolóztam?!
-És anyám mit szól majd? -kérdeztem vissza.
-Anyád.. anyád nem érdekel.. -mintha folytatni akarta volna a mondatát, de közbevágtam.
-Engem sem érdekel az iskola, egyébként köszönöm szépen, hogy ennyire tartasz! "Mit szól majd az iskola"...
NEM MINDEGY?
Annyira unom már, hogy mások véleményétől függök.
KI NEM SZARJA LE
hogy mit gondol a másik? Amíg téged boldoggá tesz, vagy előrevisz az életben, addig csináld azt, és ne érdekeljen hogy mit gondol a másik! Meg lehet a véleménye a dolgaidról de ez nem szabad befolyásoljon.
Ezt utálom benned a legjobban, hogy mindig a legjobb formádat akarod hozni, a tökéletes, jóképű és minden nap jókedvű Olivert mert félsz !
Félsz attól, hogy nem felelsz meg másoknak.
Félsz attól, hogy valaki bármi miatt kiközösít.
Félsz attól, hogy.. -majd Oliver a szavamba vágott.-FOGD MÁR BE! -meredt rám. -Baszki, sose tudod megállni? Köszönöm szépen Dr. Jenna, nem kértem tanácsot és a lelki állapotomat se tőled fogom megkérdezni, talán azt én jobban tudom, jó? Menjünk haza, te meg kérlek légyszives ülj le, és maradj csöndben. Fogalmad sincs, hogy mi van velem, így meg hogyan akarsz beleszólni bármibe is? Istenem olyan idióta vagy, soha nem fogod fel, hogy néha nem minden úgy van, ahogy te azt kívülről látod a nagy eszeddel! -majd az árbóchoz sétált, és a part felé indult.
Az út hátralévő részében már nem szóltam hozzá. Igazán szíven ütött, hogy ő így tekint rám.. mint valaki, aki mindig csak a tutit akarja megmondani, és azt hiszi sose lehet másoknak igaza.. néha talán így viselkedem, de csak azért van ekkora "arcom" mert legbelül ott van bennem, hogy én nem vagyok tökéletes, messze nem. Nagyon sok hibám van, nagy az orrom, utálom a mosolyom, a lábaim, a hasam, a személyiségem, a fura humorom, azt, hogy néha milyen kínos tudok lenni.. utálom magam, de Oliver mellett mindigis önmagam voltam. Mellette újra az igazi énemet adhattam, és nem kellett egy maszk mögé bújtatva elrejtenem, hogy valójában milyen is vagyok. Mindegy, hogy jóban vagy rosszban dee.. magamat adtam..
A csókjaitól elájulok.. és azok a szemek, a kis gödröcskéi, mikor mosolyog.. az édes szavai, az a határozottság.. arról nem is beszélve, mennyire segítőkész és nagylelkű, a nagy ego mögött..
Mindezt imádom benne..Amit ő sosem fog megtudni, mert mindig, mindent elszúrok!
talán ezért utál ennyire..🦈 Oliver szemszögéből 🦈
És ezután.. nem szólt újra hozzám.. talán túlságosan is kiosztottam? Túl kemény vagyok az emberekkel.. én hozzászoktam, és tűröm az ilyesmit, de nem is gondolok bele, hogy néha más nem.. erre Jenna világított rá. Valójában, egy szörnyű ember vagyok, nulla empátiával.. és önző is! Most is csak azt látom, hogy nekem hogy esik az egész, de én is mondtam már olyanokat Jennának.. durvábbakat.. és baszki, suliban is mindig lejáratom! Túl széles a szám, elállnak a füleim, rosszak a vicceim, mindig kiemelem mások hibáit, míg én magamat tökéletesnek mutatom.. Jenna mellett más, vele valahogy minden.. más..
Istenem, a mézédes csókja, a mosolya, a szemei, a buta humora.... nem éreztem már ilyet Ellie óta.. -sóhajtoztam magamban.
Amit ő sosem fog megtudni, mert mindig, mindent elszúrok!
talán ezért utál ennyire..
Bocsánat, hogy nem írtam mostanában, én is keresztül megyek valamin..instagram- lizacskalkot
VOCÊ ESTÁ LENDO
Belehabarodva az Ellenségembe ⛵
Romance- Ennek nem lesz jó vége... - súgtam oda neki halkan. - Csak még egy kicsit... - hajolt közel hozzám újra, majd lenyomott a padlóra és fölém mászott, újra egy mély csókot nyomva a számra. - Kérlek.. ez olyan jó... - morogta. ,,Az élet mindig elvezet...