Belehabarodva az Ellenségembe ⛵

44. Indulás !

🌞 Jenna szemszögéből 🌞

Kínos csendben ültünk az ágyamon, amit Lewis tört meg.

– Gyerekek lassan készülődjetek, mindjárt indulunk! -nyitott be a szobába. Oliverrel bólintottunk.
– Jenna jobban vagy?

– Mhm.. azt hiszem már jobb  – egy halvány mosolyt ejtettem el felé, hogy el is higgye. Jó, igen, segített, hogy itt van Oliver, de már megint megbántottam! Vagy ki tudja már mit tettem megint, de amint egy kicsit is más az energiája felém, máris szomorú vagyok. Utálom hogy ennyire ő befolyásolja az érzéseimet. Sose vallottam magam egy túlgondolós embernek, de ha az vagyok, akkor ez már a felső foka az egésznek..

Unom már hogy kiöntöm a szívem-lelkem mindenkinek, ők pedig gond nélkül kisétálnak az életemből. Félek szeretni, mert tudom mennyire fáj utána. A szakítás, később a szeretethiány, minden jelben csak őt látod stb.. Nem könnyű, de senki sem mondta hogy az lesz.  Egyedül nem szabad harcolni, csak tönkre fog tenni a viszonzatlanság.

Hiszem azt, hogyha valaminek meg kell történnie, az meg fog történni. Csak... idő kérdése.

Amúgy osztogatom én itt a tanácsokat a fejemben, de soha nem hallgatok egyikre se. Vakon beleszeretek egy zsák hangyába is ha úgy van, csak kapjak tőle egy kis szeretetet, figyelmet, és meg is vagyunk.

Lefeküdtem az ágyamra és elkezdtem videókat nézni, szokás szerint pörgettem a tiktokom, remélve, hogy egyszer én is olyan gyönyörű leszek mint bármelyik lány azon az oldalon. Felemészt az irigység. De nem ez az egyetlen alkalom. Kegyetlenül szar látni Oliver képeit a barátaival, vagy a lány "haverjaival". Rég több az már mint barátság szerintem.. De ő szerinte ez normális.. Na mindegy is, gyorsan felültem és összekaptam magam.

– Jenna te veszel fel fürdőruhát?  – kérdezte Oliver.

– Nem tudom, szerintem igen.  – vontam vállat.

– Bemegyek a fürdőbe átöltözni.  – sétált be a mosdóba, majd magára zárta az ajtót

– Én maradok itt. – mondtam, majd gyors lekaptam a ruháimat és felvettem a kedvenc fürdőruháim, rá pedig egy vékony strandruhát. Konkrétan ez lesz az első alakalom hogy Oliver újra lásson bikiniben.. hány év után? 5? Ja, igen.. szóval az a strandruha azért kellett. Ő is hamar elkészült, miután kijött a fürdőszobából, egyből odasétált hozzám.

– Nem sikerült átöltözni ennyi idő alatt? – húzta mosolyra a száját.

– Van rajtam fürdőruha, csak ez alatt.  – mutattam a felsőmre.

– Ó, aha, ennyire szégyelljük magunkat kicsi Jenna? – sétált el mellettem, az ajtóhoz közelítve.
– Na gyere te introvertált ! –  szólt hozzám újra, mivel én meg se tudtam mozdítani a számat az előző mondata után.
Lementünk a konyhába ahol anyáék már vártak ránk.

– Jenna a karkötődet nem akarod levenni? – szúrta ki azonnal anyám

– Nem, ez a szerencsekarkötőm, sose veszem le, sose hagyom el.  – ráztam meg a fejem. Anya bólintott.

– Indulhatunk akkor a kikötőbe? Lexi, Patrick? Szívem? Oliver?  – milyen érdekes, hogy én nem voltam benne a felsorolásban. A "szívem" résznél is Lewisre nézett, nem rám.

A többiek bólintottak, Patrick pedig már nagyon izgatott volt, elég durván rángatta kifelé az ajtón a legjobb barátnőmet. Szerintem, ha egy kicsit erősebben csinálja, le is szakad a karja.

– Psszt, Jenna! – szólt hozzám, még ép karral Lexi.

– Igen? – mentem közelebb.

– Ne gyere össze Oliverrel..  – többet nem is tudott volna mondani, mert Patrick kihúzta őt az ajtón. Később elindultam én is Oliverrel, illetve anyáék követtek minket.

Pár perc alatt oda is érkeztünk a vitorlás hajókhoz. Lexi beszállt egy kisebb hajóba Patrickkal, Anya és Lewis a mellettük lévőt választották. Oliverre néztem, ő megragadta a kezem, és egy csodaszép csónakhoz húzott.

– Ez a legmenőbb, higgy nekem.  – de ki ne hinne egy olyan srácnak akibe fülig szerelmes?

– Oké-oké. – mosolyodtam el, majd segített beszállni. A többiek elhajtottak mellettünk, mire mi is elindultunk. Azt hiszem, tartalmas kis utazás lesz. Istenem ez a fiú, az orromnál fogva vezet.

instagram- lizacskalkot