Belehabarodva az Ellenségembe ⛵

15. Hazakísért

🦈 Oliver szemszögéből 🦈

A suli előtt vártam rá. Egészen sokáig. Szerintem eltelt 1 óra is. Végre megpillantottam, odasétáltam mellé, aztán anélkül, hogy észrevenné kigáncsoltam. Leesett a lépcsőn és elejtette a kis dobozos kávéját. Nagy nehezen felállt és morcos fejjel nézett rám.

-Ezt mégis miért kellett?

-Azért, hogy tudjad, nem azért csókoltalak meg, mert bírlak, hanem hogy ne kiabáld el magad, hogy A FÉRFI MOSDÓBAN VOLTÁL! -mondtam hangosabban, tehát egy jó páran azért hallották. Felnevettem, a többiekkel együtt.

-Amúgy meg, kérem az ingem szöszi.

-Hát, akkor vedd le rólam! -közölte durcásan.

-Mintha ez megállítana. -horkantam fel aztán elkezdtem kigombolni rajta.

-Úúú, itt akarod lefektetni? -nevettek páran. Csak ezúttal rajtam.

-Ezt a kis cafkát? Nemár, tudsz te jobbat! -szólt hozzám Matt, aztán az emberek folytatták.

-Fúj, a suliban!?
-Várj, az a te inged?

-Jól van, gyere. -fogtam meg Jenna karját. -Én ezek között nem maradok többet. Bólintott, majd odasétáltunk az autómhoz. -Szállj be, hazaviszlek, bejössz hozzánk, ideadod az ingem, aztán hazamész, nem nagy cucc. -néztem rá, de válaszul csak pofánvágott.

-Ezt azért, mert lesmároltál érzelmek nélkül. -majd újra az arcomhoz vágta a tenyerét. -Ezt, mert mindenki tudtára adtad, hogy bent voltunk a férfi mosdóban. -aztán ismét megütött, már vörösödött az arcom. -Ezt, csak úgy, mert nem bírlak. Ami egy enyhe kifejezés. Seggfej.

-Mert én aztán nagyon szeretlek, mi? Te bestia. -mondtam érthető szarkazmussal.

-Nem megyek át hozzátok, onnan haza kéne sétálnom, ismételten ruha nélkül. Inkább gyere át te! -parancsolt rám. Aztán ásított egyet.

-Jó, akkor hozzátok megyünk be. Amúgy se láttam még a házatok belülről. Hogy vagy máris fáradt?

-Nem aludtam 2 óránál többet már vagy egy hete.. meg elromlott a kávéfőzőnk. Én meg nagy kávés vagyok. -sóhajtozott.

Beszálltunk a kocsiba és elhajtottam. Az utunk csendben telt el. Ő nem szólt hozzám, sőt, majdnem elaludt, így én sem kezdeményeztem beszélgetést.