🦈 Oliver szemszögéből 🦈Hogy én testileg vagy lelkileg felkészültem-e erre? Nem.
Hogy nagyon rossz ötlet elmondani de valamiért úgy érzem megbízhatok benne? Igen.
Ettem még egy kicsit a Jennától kapott chipsből, aztán belekezdtem. Muszáj voltam. Valóban jófejség tőle, hogy beengedett, megetetett, meg hogy szóbaáll velem a kis királykisasszony- mosolyogtam magamban.
-Na? -türelmetlenkedett Jenna.
-Szóval szerintem nagyjából... 2 éve, 5 hónapja, 1 hete és 6 napja történt, de.. ki számolja? Volt egy lány, akivel akkoriban jártam.. Ellie. Hosszú, dús sötétbarna haja volt. Csillogtak a szemei ha az enyémbe nézett.. A csókja olyan édes volt, azonnal mámorba szédültem tőle. Minden egyes alkalom, amikor megcsókoltam, olyan volt, mint az első. Benne naponta megláttam életem szerelmét. Vele álmodtam! Mellette ébredtem.. majd mellette aludtam el.
-Hát ez nagyon aranyos.. -szólalt meg Jenna az ajtó túloldaláról. Értem, hogy ezt mondta, de teljesen mást hallottam. A hangnem más volt.. és a hangsúly nem az aranyos szón volt. Inkább a háton. Úgy is folytathatta volna a mondatát, hogy:
Hát engem nem érdekel ez az egész.
Nem tudom, nekem ez jött le.
-Aha.. aztán volt egy nap amikor elvittem motorozni.. és egy ittas sofőr jött mögöttünk. Én megálltam a piros lámpánál, ő nem. Belénkhajtott. Mivel ő ült mögöttem.. -egy könnycsepp gördült le az arcomon. -ő.. szóvalhogy.. ő ült mögöttem és ő... Ellie.. a helyszínen meghalt. Az volt az első és az utolsó komoly kapcsolatom. -magamba fojtottam a sírásomat, mert nem ezzel akartam kezdeni a "látogatást".
-Én.. rettentően sajnálom Oliver.. erről nem tudtam. -ez már őszinte volt. Hallottam rajta.
-Jól vagy mostmár? -kérdezte.-Ja.. -nyilván nem fogom most neki kiönteni a szívem, habár félig már így is sikerült. Van rá esély, hogy én itt letusolhatok? Kezd sötétedni odakint.. -mondtam elcsuklott hangon, aztán sírni kezdtem..
Hülye érzések!-Bemehetnek? Biztos hogy jól vagy? -kérdezte miközben egyre jobban csak törtek fel a régi emlékeim Ellieről..
Visszafordítottam a zárban a kulcsot, Jenna azonnal berontott a fürdőszobába.
-Oliver -sétált felém.
-Hallod, hozzám ne érj! -dühöngtem könnyes szemekkel és hátráltam.
-Most mivan?
-Az, hogy tudom, hogy utálsz és csak azért csinálod mert most rákényszerülsz, hogy elviseld a pofám. Ami nem baj, de kérlek ne hazudj bele az arcomba a szavaiddal. Legyél őszinte! Utálj! Haragudj rám, amit akarsz. De őszintén. Légyszives. Egyáltalán mit akarsz te most velem?! Utálsz, igaz?
-Oliver, jesszus, ez így-
Egy elég hangos ajtócsapódás szakította félbe a mondatát. Nem is baj, mondjuk, szerintem nincs mit mondania. Viszont a szoba bejáratánal az ott.. ?
YOU ARE READING
Belehabarodva az Ellenségembe ⛵
Romance- Ennek nem lesz jó vége... - súgtam oda neki halkan. - Csak még egy kicsit... - hajolt közel hozzám újra, majd lenyomott a padlóra és fölém mászott, újra egy mély csókot nyomva a számra. - Kérlek.. ez olyan jó... - morogta. ,,Az élet mindig elvezet...