Belehabarodva az Ellenségembe ⛵

51. Sajnálom Jenna

🦈 Oliver szemszögéből 🦈

A kórházban hosszas órákig üldögéltünk. Reszkettem, de nem fáztam. Féltem. Egyelőre semmilyen hírét nem hallottuk Jennának.

Lexi próbálta elterelni a figyelmemet az egészről, miközben ő is teljesen össze volt törve. Nagyon sokat beszéltem vele az egyetemről és a jövőmről. Anyáékat is felhívtuk, ők is elmondták a véleményüket. A végleges döntésünk szerint, el kell mennem az egyetemre. Illetve nem csak kell. El is fogok.

Nem szeretném hátrahagyni a barátaimat, a sulit, a tengert, a házunkat... Lexit... Jennát... ilyen állapotban pedig főleg nem. Elmegyek egyetemre, Jenna jobban lesz, hazautazok néha, és működhet, ugye? Miután kijártam az egyetemet, elköltözhetek vele valahova... messze a problémáktól, a betegségtől ugye?
Ugyanúgy támogathatom mindenben... és ha igazán szeretjük egymást, akkor nem történethet semmi baj, ugye?

Miért álltatom magam?

Meghoztuk a döntést. Ez szerint pedig nekem el kell innen mennem, mindenféle kötelék nélkül... Talán ennek így kell lennie, nemde? Ennyi volt a kettőnk ‘‘közös’’ útja. Iszonyatosan fájdalmas ezt így kimondani...

Jenna boldog lehetne valakivel.
Lehetőleg nem Chesterrel... De Lexi vigyáz rá! Majd találnak maguknak valakit akikkel leélhetik az életüket, járnak duplarandikra, szereznek új barátokat, emlékeket, tapasztalatokat..
És boldogan fognak élni...
Mindezt nélkülem.  – néhány könnycsepp folyt le az arcomról.

,,Ha igazán szeretsz valakit, akkor elengeded’’

Ez az idézet most aktuális... Talán jobb lenne az élete, ha én nem képezném a részét. Elvégre én csak a bajt hoztam rá eddig. A sulis szivatások, a veszekedések, a pánikrohamok... Azt se tűnt fel, hogy a párkapcsolatában ő boldogtalan. Figyelmetlen vagyok, bunkó és önző.
Ő pedig sokkal jobbat érdemel nálam... a legjobbat.

Egy nővér rontott ki a szobából, majd hozzánk fordult.

– Önök Jenna Grey hozzátartozói?

– Igen. – szólaltam meg én először, hamár más nem volt rá képes.

– Igen, mi vagyunk. – mondta Mrs. Grey.

– Végeztünk EKG-t és mellkasröntgent. A tüdeje súlyosan károsodott, a szervezete oxigénellátása zavart szenved. Előreláthatólag gyógyszeres és egyéb terápiákat fogunk alkalmazni, amíg nem kap megfelelő donort. Rengeteg beteg van, aki tüdődonorra vár, tehát mégha hozzá is jutunk, nem hiszem, hogy azonnal ő fogja megkapni... Sajnálom.

A szavait hallottam, de nem fogtam fel. Vagyis... Nem akartam felfogni.

– Jenna meg fog halni? – kérdezte Patrick ijedten.

– Ezt így nem tudom most megmondani, viszont talán jobban teszik, ha elbúcsúznak tőle. Nagyon sajnálom. – sóhajtott a nővér.

– Bemehetek? – kérdeztem.

– Magához tért, de lehetséges, hogy most  nem tenne neki jót egy látogató. Illetve nem szívesen látnák ilyen állapotban.

– Bemehetek? – kérdeztem újra, határozottabb hangnemben.

– Ha nagyon szeretne akkor talá-