Másnap reggel Harry és én a bűbájtanterem leghátsó zugába rángattuk barátainkat és megosztottuk velük az este történteket. Órai feladat az volt, hogy gyakoroljuk a begyűjtőbűbáj ellentétét: a távtaszító bűbájt. Hogy elkerülhetők legyenek a teremben röpködő tárgyak okozta balesetek, Flitwick professzor egy-egy rakás kispárnát osztott ki, azt lökdöstük ide-oda. A gyakorlat olyan nagy hangzavarral járt, hogy nyugodtan beszélhettünk bármiről.
- De hát azt mondtad, már rég kitaláltad a titkot! – Szólt szemrehányóan Hermione.
- Halkabban! – Intette le Harry. – Szálljatok már le egy percre arról a nyomorult tojásról! Most nem a tojás az érdekes, hanem Piton és Mordon... Mordon valami olyasmit mondott, hogy Piton csak azért lehet a Roxfortban, mert kapott Dumbledore- tól egy második esélyt.
- Micsoda? – Hüledezett Ron. – Harry... lehet, hogy Mordon azt gondolja, Piton dobta be a neved a Tűz Serlegébe?
- Ugyan már, Ron. – Legyintett Hermione. – Nem emlékszel? Egyszer már meggyanúsítottuk Pitont, hogy merényletet tervez Harry ellen. A végén kiderült, hogy éppen ő mentette meg Harry életét. Dumbledore tudja, mit csinál. Akkor is igaza volt, amikor felvette Hagridot meg Lupin professzort, pedig nekik aztán nem sokan adnának munkát. Biztos, hogy Piton is megérdemli a bizalmat, akkor is, ha egy kicsit...
- ...gonosz. – Fejezte be a mondatot Ron.
- Miért tetteti betegnek magát Mr. Kupor? – Tette fel a kérdést Hermione. – Elég furcsa, hogy a karácsonyi bálra nem tudott eljönni, de éjszaka beosonni a kastélyba, azt tud.
- Tudjuk, hogy csak azért fújsz Kuporra, mert kidobta Winkyt. – Szólt Ron.
- És azt is tudjuk, hogy te mindenáron Pitonra akarod kenni az egészet. – Vágott vissza Hermione.
- Én csak azt szeretném tudni, hogy mi történt, hogy ez már Piton második esélye. – Jegyezte meg komoran Harry.
Vacsora után Harryvel meglátogattuk a bagolyházat és beszámoltunk Siriusnak a történtekről. Nem sokkal később, már a klubhelységben üldögéltünk, azon elmélkedve, hogy vajon Harry hogyan fog lélegezni a víz alatt egy órán keresztül.
- Használd újra a begyűjtőbűbájt! – Jelentette ki Ron. – Egyszerűen egy olyan lélegzőkészülék kell neked, tudod, mint ami azoknak a búbánatos micsodáknak van....
- Búvároknak? – Kérdezett rá Hermione.
- Igen!
- Nem. Ez ostoba ötlet!
- Csak neked lehetnek jó ötleteid? – Kérdezte Ron felháborodva.
- Nem. – Kezdett a magyarázatba Hermione. – Viszont egy erdőn-mezőn át repülő búvárkészülék enyhén szólva feltűnő jelenség lenne, a varázstitoktartás megsértése miatt nem csak a versenyből dobnák ki Harryt, de a Roxfortból is. Ennyi erővel át is változhatnál mondjuk tengeralattjáróvá, de embertranszformálást még nem tanultunk így pedig elég veszélyes mutatvány lenne.
- Hát tényleg nem szeretnék életem végéig periszkópfejjel sétálni... - Dörmögte Harry. – Mordon viszont biztos szívesen transzformálna. Csak hátba kell támadnom valakit a jelenlétében...
- Az lehet, de nem hinném, hogy előtte megkérdezi, mi szeretnél lenni. – Felelte teljes komolysággal Hermione. – Nincs más hátra, meg kell találnod a megfelelő bűbájt.
YOU ARE READING
Az Elfeledett Erők... 2.rész - Látomások
FanfictionA legenda egészen Árpád idejéig nyúlik vissza. A Táltosok olyan mágusok voltak, akik különleges ősi magyar erővel bírtak. Ahogy telt az idő, az emberek félni kezdtek az erejüktől, vadászni kezdtek rájuk. Ma már csak kettő maradt, apám és én. A becs...
