-Hermione siess már! Mi tart ennyi ideig!
-Tudod milyen régen nem volt rajtam fürdőruha?-A prefektusi fürdőbe megyünk. Legalábbis mennénk ha még ma elkészülne. Mivel ő nem hozott dresszt, nekem meg kettő is van, én felvettem a lángnyelveset, ő pedig a kék alapom, sárga mosolygós arcos kivágott hátú páncél dresszem választotta. Felvettünk rá egy nadrágot meg egy pulcsit, és váltó ruhát és törölközőt rejtő kis táskával indultunk el az ötödik emeletre. Ám az enyémben nem csak a ruha van. A kicsinyített labdám és lövőfalam is betettem. Oly rég nem edzettem vízben. Nem fogom kihagyni hogy lőjek párat.
Felérve az ötödikre, benyitottunk a fürdőbe. Nincs itt senki. Letettük a cuccunkat, megengedtük a vizet, nyakig gázoltunk a derékig érő, meleg vízben és egy kis zene társaságában beszélgettünk. Két órán keresztül ültünk a vízben. Ekkor én már javában koptattam, a velünk szemben álló felnagyított lövőfalat.
-Bridg' nem mehetnénk? Már lassan már úgy nézünk ki mint a nyugdíjas aszalt szilvák.
-És az baj?
-Bridgette, még házit is kell írni!
-Szombat van Hermione! Majd megírod holnap!-Ekkor egy váratlan, és nem épp kellemes vedégünk érkezett.
Kinyílt az ajtó, és egy szőke magas srác lépett be. Malfoy...EZT NEM HISZEM EL, NEM TUD LESZÁLLNI RÓLAM, VAGY CSAK A VÉLETLEN OKOZZA HOGY FOLYTOM MEGJELENIK?
-Végre egyedül...-mondja nyugodtan. Úgy néz ki nem vett észre.
-Nem éppen!-Léptem elő az oszlom mögül, ami betakart minket.
-Mi? Te mit kerestek itt Wood?!?-Eltakarta a szemét. Szerintem azt hitte nincs rajtam ruha. Szépen lassan elvette a kezét a szeme elől, és (arany vérű mivolta miatt) furcsállta a dresszem-És az meg mi rajtad?
-Tippelj kettőt mit csinálunk! És úgy hívják fürdőruha. És ha be akarsz jönni a vízbe, azt ajánlom hagyj magadon is valamit, mert hogy én nem fogok kimenni még egy ideig abban biztos lehetsz!
-Eleget áztatok már! Kifelé!
-Igaza van. Lassan mehetnénk.-Adott igazat neki Hermione.
-Jah, majd pont egy ilyen piszkafa fogja megakadályozni hogy gyakoroljak!-Sértegettem Malfoyt, remélve hogy leesik neki hogy nem érdekel hogyha be is jön, nem fogok elmenni.
-Bridg' menjünk.-Látszik hogy 'Mionét zavarja Malfoy jelenléte.
-Nem!
-Nem érdekel, ha maradtok, ha mentek én bemegyek!-Törődött bele Draco, miközben felakasztotta a törölközőjét arra a kampóra ami a mi cuccunk melletti akasztó mellett volt.
-Bridg'! Kérlek! Menjünk!-Monta barátnőm nyugtalanul, amig Malfoy levette hanyagul megkötött Mardekáros nyakkendőjét, és kicsit gyűrött ingjét. Úgy néz ki mégsem egy piszkafa...Erről kockahasa, és szépen kidolgozott bicepsze árulkodik.
-Csak nem ez az idióta zavar?
-De igen! És nem mellesleg neki akarok látni a házinak még ma!
-Hermione, már hónapok óta nem voltam vízben! Ha házit akarsz írni akkor csak tessék!
-Jó. Ha jössz ha nem, én elmegyek. Invito táska.-Suhintott egyet a pálcájával, és a Malfoy melletti piros kis táska odarepült Hermionehoz. Nyilván nem akart odamenni mellé. Magára csavarta a törölközőjét, és kiment. Malfoy alsónadrágban belépett a vízbe, és leült a tőlem legtávolibb sarokba. Nem érdekel a jelenléte. Tovább dobáltam a lövő falra, majd körülbelül 10 perc múlva megszólalt Malfoy.
-Mi a frászt csinálsz?
-Lövök.
-Azt látom, de minek?
-Gyakorlok.
-Ez az a nagy gyakorlás? Mit gyakorolsz?
-Sose hallottál még a vízilabdáról?
-Az mi?-Nagy nehezen de elmagyaráztam neki a kedvenc sportom szabályait, és mire észbe kaptam, a zavaró tényező már egy méterre ült tőlem-Hülye sportnak hangzik. Semmi értelme!
-Te vagy a hülye!-tovább lőttem ügyet sem vetve rá.
-Kipróbálhatom?
-Nahát most már nem hülye sport?
-Add ide a labdát.
-Jó!-Hülye leszek odaadni neki a labdámat, így fejbe dobtam, és a labda pontosan a kezembe pattant vissza-Huh...Nincs reflexed! Tessék!-beletörődtem és odaadtam, had lőjön párat. Rálőtte a kifeszített hálóra a labdát, és ahelyett hogy vissza pattant volna, egyenesen leesett a lövőfal elé 10 cm-re.
-Biztos rossz az a háló vagy mi...-magyarázta, amíg én elmentem a labdáért, és lőttem egyet ami tökéletesen a kezembe pattant vissza
-A "hálónak" semmi baja. Te dobod rosszul!-elmagyaráztam neki hogy kell lőni, és még beszélgettünk egy kicsit, amikor észrevettem hogy idő van! Lassan menni kell, mert fél óra és takarodó.
Kimentem a vízből, felvettem a köntösöm, és szaladtam fel a toronyba. Nos a "zavaró tényezőt" leszámítva egész jó kis délután/este volt.
YOU ARE READING
Az Elfeledett Erők... 2.rész - Látomások
FanfictionA legenda egészen Árpád idejéig nyúlik vissza. A Táltosok olyan mágusok voltak, akik különleges ősi magyar erővel bírtak. Ahogy telt az idő, az emberek félni kezdtek az erejüktől, vadászni kezdtek rájuk. Ma már csak kettő maradt, apám és én. A becs...