Az Elfeledett Erők... 2.rész - Látomások

6.fejezet-Tánc próba

Lehuppantam az ágyamra, egyenesen a tavaly karácsonykor Seamustől kapott óriás macira, és elaludtam, mintha csak agyonvertek volna. Másnap, eljött az első verseny napja. Hermionéval a lelátón ültünk. A francia lány a Wealse-i sárkánnyal küzdött meg, majd Krum a Kínaival, aztán Cedric a Svéddel. Ajajj. Harryé a Magyar!

Harrynek nehéz volt legyőznie a mennydörgőt, de a seprűje segítségével simán megszerezte az aranytojást amit védelmezett. Nagy bulit csaptunk a tiszteletére, a klub helységben, ahol még Ron is megjelent. De amikor kinyitotta a tojást elviselhetetlen rikácsolás öntötte el a szobát, mire Harry egyre nagyobb késztetést érzett a tojás bezárására. Aznap este Ron kibékült Harryvel. Jó hogy végre újra barátok.

Reggel van! Én már rég a nagyteremben voltam amikor a barátaim lementek. Megígértem magamnak (és a mugli csapattársaimnak) hogy nem hanyagolom el a sportot. Habár itt nincs medence hogy vízilabdázzak, a tóba meg nem engednek le csak úgy úszkálni egyedül, én minden reggel és este körbefutom kétszer a kastélyt, és egy kis felülés meg fekvőtámasz is belefér.

-Szia Bridgette!-Köszönt rám 'Lis.

-Szia 'Lis! Rachel holvan?

-Még alszik.

-Ó...Szia Hermione!-lépett be barátnőm Harryvel és Ronnal az oldalán.

A reggeli finom volt, azonban beszélgetésünket egy kisfiú szakította meg aki csomagot hozott Ronnak. Egy dísz talárt kapott. Először azt hitte egy női ruha. De minek kapott dísz talárt?

-A karácsonyi bál! Hagyományosan a Trimágus Tusa része, a legelső verseny óta.-Az átváltoztatás tanterem állatokkal teli ketrecek és padok zsúfoltsága helyett most üres. Mcgalagony professzor a terem szélén álló, nagy tölcséres zenelejátszót bütykölő Frics Úr miatt alig tudott megszólalni-Szenteste, mi házigazdák, és külföldi vendégeink, összegyűlünk a nagyteremben, abból a célból, hogy kulturált módon szórakozzunk. Mivel maguk ezen a rendezvényen, az egész iskolát fogják képviselni, elvárom hogy kerüljenek mindenfajta botlást. Ezt nem csak átvitt értelemben mondom. Ugyan is a bál leglényegesebb programja, a tánc. A Griffendél ház ezer éve az egész varázs világ osztatlan tiszteletét élvezi. Nem engedem hogy szégyent hozzanak erre a névre azzal, hogy úgy viselkednek mint bárdolatlan, bugyuta, barbár bohócok. Mr.Weasley!-Szólt a tanárnő Ronhoz-Kérem csatlakozzon hozzám.

Miután a tanárnő bemutatta hogy Ronnal hogy kell táncolni, azt mondta mindenki válasszon egy párt. Engem leszámítva az összes lány felugrott, ám a fiúk (akárcsak én) lesütött szemmel ültek a terem másik végében. Miután neville bátorságot vett magán és felállt táncolni, a fiúk is szépen lassan beszállingóztak a táncparkettre. Mikor már majdnem minden fiú táncolt, és én voltam az egyetlen lány aki a babérjain ül és nézi a többieket, Mcgalagony Professzor idejött hozzám:

-Ugyan már Wood kisasszony! Annyi helyes fiú ül még a másik oldalon. Álljon fel és táncoljon valamelyikkel!

-Bocsánat tanárnő de nem táncolok.

-Miért nem?

-Nem szeretek.

-Ugyan! Ez badarság! Mondjuk...Mr...Potter! Jöjjön ide!-Harry idejött hozzánk, majd a tanárnő elhajtott minket a parkettre. Harry az egyik kezét a derekamra tette, a másikkal pedig megfogta az én kinyújtott kezem. Táncoltunk egy picit, majd hála a csengőnek, elmehettünk.